125227. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső, melynek egyenetlen áthatása van

Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 125327. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — T. 6413, ALAPSZÁM. Kisütőcső, melynek egyenetlen áthatása van. Telefuiiken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1939. évi szeptember hó 22. Németországi elsőbbsége 1938. évi szeptember hó 27. A találmány oly villamos kisütőcsőre vonatkozik, mely legalábbis a következő elektródákat tartalmazza: egy izzókatódáit, ezt körülvevő három rácselektródát és qgy 5 anődát. Az ilyen csöveket úgyis kiképezik, Tiogy a legbellső, a katódához legközelebb fekvő rács vezérlorácsként kapcsollhatós az erre következő rács ernyőzőrácsot alkot és a harmadik rács fékezőrács, mely tezenkíio vül az anóda és az, ernyőzőrács közötti szekunderelektrőinkicserélést megszakítja. Az ernyőzőrács célja, hogy az anóda ós a vezérlőrács között a csatolást megszüntesse, vagyis, hogy e két elektróda közölt 15 a kapacitást a lehetőség szeriint messzemenőeta csökkentse. Ha ilyen csöveket szabályozható erősítéssel dolgozó kapcsolásokban alkalmaz;nak, iákkor az anódának, illetőleg az e;r-20 nyőzőrácsnak a vezérlőrácson való áthatását egyenetlenné szokták temini, hogy a vezérlőrács feszültségére vonatkoztatott .anódáramkarakterisztika tne legyen meredek lefolyású. Az egyenetlen áthatást azzal 25, érik el, hogy a rácsot alkotó csavarvonalalakú spiráüsalakú drót menetemelkedését változtatják és pedig rendszerint úgy, hogy a rács menetemelkedése a katóda köziepe táján a legnagyobb és a katóda végei 30 felé csökkein. Elsősorban a vezérlőrács menetemelkedését teszik egyenetlenné, azonban sokszor eljárnak úgyis, hogy az ernyőzőrács áramátbocsátó képességét teszik egyenetlenné, sőt bizonyos esetekben 85 a fékezőrácsnak is egyenetlen menetemelkedése van. Ha egynél több rács menetemelkedése változó, akkor a csövet rendszerint úgy építik fel, hogy az ernyőzőrács, illetőleg a fékezőrács menetemelkedése is a katóda közepe táján a legnagyobb, ha 40> a vezérlőrács menetemelkedése szintéin ugyanitt a legnagyobb. Sok esetben egyenletes menetemelkedésű ernyőzőrácsot sem lehet olyan szűkre tekercselni, mint ahogy ez a vezérlőírács és a katóida közötti ka- 45-pacitatív csatolás megszüntetése céljából kívánatos volna. Ha az ernyőzőrács szemei szűkek, úgy az sok áramot vesz fel; ennek . következtében a csőzörejek is nagyobibak. A csőzörejek csökkentése végett »az er"- 5ft« nyőzőirács és az anóda közötti árameloszláist úgy kell befolyásolni, hogy az ernyőzőrácsra kevés áram menjen át. Ezt éppen az ernyőzőrács . bősze-mű tekercselésével érik el, például azzal, hogy az ernyőzőrács bhtekercselésének menetemelkedése közel kétszerakkora, mint a vezérlőrács menetemelkedése1; emellett az ernyőzőrács drótjainak átmérője a menetemelkedésnek körülbelül csak egytizede. Így például meg- 6<>. felelő, ha a vezérlőrács menetemelkedése 0,27 mm, az ernyőzőrács menetemelkedlése 0,6 mm és az ernyőzőrácsot alkotó tekercs drótjának vastagsága 0,05 mm. Ha a vezérlőrácsot úgy \ tekercseljük, 65-hogy annak menetemelkedése a katóda közepe táján nagyobb, mint a katóda Végein, akkor hasonló emelkedési viszonyokat kell az ernyőzőráicsnát is választanunk, mert egyébként az ernyőzőrács középső 70-része meg nem emgedhetően sok áramot tartóztatna fel. Egy megvizsgált cső esetében a vezérlőrács menetemelkedése a rács végeinél 0,27 mm és a rács középső mészén 0,5 mm volt. A hozzátartozó ernyőző- 75-rács menetemelkedése a rács végein 0,6