125212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi olajok kezelésénél oldószerként használt kéndioxid szárítására

Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #PÖJ| SZABADALMI BIRÓSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 135212. SZÁM. IV/h/1. (Xl/b.) OSZTÁLY. — JE. 3346. ALAPSZÁM. Eljárás ásványi olajok kezelésénél oldószerként használt kéndioxid szárítására. Edeleanu Gesellschaft m. b. EL, Berlin-SchÖneberg:. A bejelentés napja 1940. évi január hó 15. Németországi elsőbbsége 1939 évi február hó 15. Ismeretes, hogy ásványi olajokat az úgynevezett Edeleanu-elj árasnál kéndioxiddal vagy •kéndioxidot tartalmazó oüldószerek keverékével kivonatolnak és mentesítenek a 5 paraffintól. Ezeknél az eljárásoknál a kéndioxid vizet vesz fel, amelytől azt annak újabb felhasználása előtt a tartányokban és a vezetékekben okozott korróziók elkerülése végett meg kell szabadítani,. Az 10 Edelieanu-féle berendezéseikben az oldószert akként nyerik vissza, hogy a kapott oldatokat több fokozatban kigőzölik, mimellett minden egyes fokozatban a nyomás kisebb, mint a megelőző fokozatban. A 15 kéndioxid legnagyobb részét annál) a nyomásnál gőzölik ki, amely alatt az az adott hűtővíznél a^főkondenzátorban kondenzálható. Ez a nyomás rendszerint 5—7 atm. A keringő kéndioxid szárítása végett ä 20 gőzöket a kondenzátor-nyomással dolgozó elgőzöllögtetőből teljes egészükbein vagy azoknak csak egy részét nektifikáló oszlopon, átküldík, amelyben a víz kondenzálódik. 25 A találmány az ilyen nektifíkáló oszlopoknak különösen célszerű üzemeljárásra vonatkozik, amelynél az oszlopon oly gőzöket küldünk át, amelyek kéndioxidon kívül még benzolt vagy hasonló jellegű 30 más szénhidrogéneket tartalmaznak. Az ilyen gőzök szárításának feladata felmerül, ha olly kéndioxidot alkalmazunk, amely benzollal vagy hasonló anyagokkal van keverve, és hogy ha alacsony forrpontú szén-35 hidirqgénkeverébeket folyékony kéndioxiddal kezelünk. Mindkőt esetben a víztartalmú kéndíoxidgőzökkell együtt a szénhidrogéngőzök tekintélyes mennyisége ugyancsak eljut a rektifikáiló oszlopba. A szárítóoszlopokinak nevezett rektifi- 40 káló oszlopokat olymódon szokták üzemben tartani, hogy az oszlop felső részében a könnyű szénhidrogéneket a vízzel együtt alkáDmas deflegmációval visszatartják. Az oszlop allsó részét az együttesen lecsapott é5 kéndioxid maradóknélküli kiűzése végett fűtőikószülékekkeíl oly hőmérsékletein tartják, amely az ebben a résziben 'lefolyó, kéndioxidtól mentes, vízből! és szénhidrogénekből álló kondeinzátumrésztoek az adott 50 kondenzátonnyomás melletti forrponti hőmérsékletének megfelel. Ez a nyomás körülbelül 5—7 atm:. Ezért eddiig az oszlop alsó részében 140—160 C° hőmérséMlatet tartottak fenn. Mivel alltalában közvetett 55 fűtést alkalmaztak, a fűtőicsövek falain 180—190 C° hőmérsékletek léptek .fel. Ebből nehézségek adódnak. A szárítóoszliop elkészítéséhez rendelkezésre álló szerkezeti anyagok, amelyek különleges acélok, az 60 említett hőmérsékleti körzetekbein vizes kénes savval szemben nem eléggé korrozióálillóak. Ehhez járul még, hogy körülbelül) 130 C°-nál a kéndioxid és a szénhidrogének között nem kívánatos vegyi reak- 65 ciók indulnak meg és körülbelül 150 C°-mál a kéndioxid és a víz, kén es kénsav képződése mellett reagálnak. A találmány célja, hogy a leírt hátrányokat kiküszöböljük. Ezt a feladatot a. talál- 70 many értelmében a rektifikáló oszlop, illetőleg a szárítóoszliop különleges üzemi eljárásával oldjuk meg. Ez abban Van, hogy a rektifikáló oszlop alsó részét hőbeveze-