125212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi olajok kezelésénél oldószerként használt kéndioxid szárítására

Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #PÖJ| SZABADALMI BIRÓSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 135212. SZÁM. IV/h/1. (Xl/b.) OSZTÁLY. — JE. 3346. ALAPSZÁM. Eljárás ásványi olajok kezelésénél oldószerként használt kéndioxid szárítására. Edeleanu Gesellschaft m. b. EL, Berlin-SchÖneberg:. A bejelentés napja 1940. évi január hó 15. Németországi elsőbbsége 1939 évi február hó 15. Ismeretes, hogy ásványi olajokat az úgy­nevezett Edeleanu-elj árasnál kéndioxiddal vagy •kéndioxidot tartalmazó oüldószerek ke­verékével kivonatolnak és mentesítenek a 5 paraffintól. Ezeknél az eljárásoknál a kéndioxid vizet vesz fel, amelytől azt an­nak újabb felhasználása előtt a tartányok­ban és a vezetékekben okozott korróziók elkerülése végett meg kell szabadítani,. Az 10 Edelieanu-féle berendezéseikben az oldószert akként nyerik vissza, hogy a kapott olda­tokat több fokozatban kigőzölik, mimel­lett minden egyes fokozatban a nyomás kisebb, mint a megelőző fokozatban. A 15 kéndioxid legnagyobb részét annál) a nyo­másnál gőzölik ki, amely alatt az az adott hűtővíznél a^főkondenzátorban kondenzál­ható. Ez a nyomás rendszerint 5—7 atm. A keringő kéndioxid szárítása végett ä 20 gőzöket a kondenzátor-nyomással dolgozó elgőzöllögtetőből teljes egészükbein vagy azoknak csak egy részét nektifikáló oszlo­pon, átküldík, amelyben a víz kondenzáló­dik. 25 A találmány az ilyen nektifíkáló oszlo­poknak különösen célszerű üzemeljárásra vonatkozik, amelynél az oszlopon oly gő­zöket küldünk át, amelyek kéndioxidon kívül még benzolt vagy hasonló jellegű 30 más szénhidrogéneket tartalmaznak. Az ilyen gőzök szárításának feladata felme­rül, ha olly kéndioxidot alkalmazunk, amely benzollal vagy hasonló anyagokkal van ke­verve, és hogy ha alacsony forrpontú szén-35 hidirqgénkeverébeket folyékony kéndioxid­dal kezelünk. Mindkőt esetben a víztar­talmú kéndíoxidgőzökkell együtt a szén­hidrogéngőzök tekintélyes mennyisége ugyancsak eljut a rektifikáiló oszlopba. A szárítóoszlopokinak nevezett rektifi- 40 káló oszlopokat olymódon szokták üzem­ben tartani, hogy az oszlop felső részében a könnyű szénhidrogéneket a vízzel együtt alkáDmas deflegmációval visszatartják. Az oszlop allsó részét az együttesen lecsapott é5 kéndioxid maradóknélküli kiűzése végett fűtőikószülékekkeíl oly hőmérsékletein tart­ják, amely az ebben a résziben 'lefolyó, kéndioxidtól mentes, vízből! és szénhidro­génekből álló kondeinzátumrésztoek az adott 50 kondenzátonnyomás melletti forrponti hő­mérsékletének megfelel. Ez a nyomás kö­rülbelül 5—7 atm:. Ezért eddiig az oszlop alsó részében 140—160 C° hőmérséMlatet tartottak fenn. Mivel alltalában közvetett 55 fűtést alkalmaztak, a fűtőicsövek falain 180—190 C° hőmérsékletek léptek .fel. Eb­ből nehézségek adódnak. A szárítóoszliop elkészítéséhez rendelkezésre álló szerkezeti anyagok, amelyek különleges acélok, az 60 említett hőmérsékleti körzetekbein vizes kénes savval szemben nem eléggé korro­zióálillóak. Ehhez járul még, hogy körülbe­lül) 130 C°-nál a kéndioxid és a szénhidro­gének között nem kívánatos vegyi reak- 65 ciók indulnak meg és körülbelül 150 C°-mál a kéndioxid és a víz, kén es kénsav kép­ződése mellett reagálnak. A találmány célja, hogy a leírt hátrányo­kat kiküszöböljük. Ezt a feladatot a. talál- 70 many értelmében a rektifikáló oszlop, ille­tőleg a szárítóoszliop különleges üzemi el­járásával oldjuk meg. Ez abban Van, hogy a rektifikáló oszlop alsó részét hőbeveze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom