125206. lajstromszámú szabadalom • VIllamos kisütőedény, kiváltképen higanygőzkisütőedény
Megjelent 1940. évi november hó 2-án. M A 9 YA R KIRí LY1 WpSJli SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125206. SZÁM. VII/g. (VH/d.) OSZTÁLY. — M. 54:35. ALAPSZÁM. Villamos kísütőedény, kiváltképen higanygó'zkisütőedény. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft cég- Berlin mint a General Elektrie Company cég Schenectady, illetőleg- Smith Henry M. Schenectady-i lakos jog-utódja* A bejelentés napja 1939. évi június hó 17. A. E. Á-beli elsőbbsége 1938. évi június hó 17. A találmány villamos kísütőedény, kiváltképen higanygőzkisütőedény, melynél a kisülés gyújtására az elektródák egyikén nemvezető anyagú gyujtótest 5 van elrendezve. A találmányt az ábrák kapcsán, melyek kiviteli példákat részben vázlatosan szemléltetnek, magyarázzuk el. Az 1. ábra (10) fémfallal ellátott kito sütőedényt mutat, melyben a (11) anóda és üzemközben folyékony (12) katóda van. A katóda az edény falával közvetlen összeköttetésben áll. A-.(11) anóda a (13) szigetelőtesten át, a (14) áramhozzái) vezetéssel van az edény belsejében rögzítve. A (16) transzformátor segélyével juttatjuk az anódára és a katódára a szükséges feszültséget, A transzformátor szekunder tekercsével a (17) terhelés sorba 20 van kapcsolva, úgyhogy azt a kisütőedényen át folyó áram tartja üzemben. Az edény belsejében a (12) főkatódától függetlenül további katóda van elrendezve, mely az ábra értelmében (20) 25 dróttekercsből áll. Ez a katóda előnyösen wolframdrótból, vagy elektronokat emittáló réteggel, pl. alkaliföldfémréteggel bevont stabil fémmagból áll. Az áramhozzávezetések a (2l> és (22) helyeken 80 vákuumot tömítően vannak az edénybe bevezetve és azok a (23) f ütőtranszfoimátorral vannak összekötve, A (20) segédkatódával az anóda és a katóda közötti főkisülés gyújtását érjük 35 el, ha azok között megfelelő feszültség van jelen. A (20) segédkatóda előkisülést létesít, mely a maradék gázokat vagy gőzöket az edény belsejében ionizálja. Ezt pl. azzal érjük el, hogy a (23) fűtőtranszformátor közepét a (16) transz- 40> formátor szekundertekercsének megfelelő pontjára kapcsoljuk, amint azt (26)-tal jelöltük. Eme összeköttetés révén a (20) segédkatóda és a (11) anóda között ionozó kisülés jön létre, ha az utóbbinak 45» pozitív potenciálja van. A segédkatóda áramkörében az áramerősség csökkentésére (28) ellenállás van. Ismeretes, hogy effajta ionozó kisülés a (20) segédkatóda és a (11) anóda között 50» esetleg a (12) katóda felületére is átcsap. Azonban ez az átugrása annyira szabálytalan és megbízhatatlan, hogy ez a gyakorlati használat szempontjából kevéssé bizonyult alkalmasnak. A kisülésnek az 55» átugrása oly tág határok között változik, hogy üzemben rendkívüli nagy zavarok lépnek fel. A találmány értelmében e hátrányt oly szigetelő részecskéknek a használatává] 60» küszöböljük ki, melyeknek a katódanyagával számos éles összeköttetési helyei vannak a katóda felület éh. Ezt arra vezethetjük vissza, hogy a szigetelő részeken töltés gyülemlik fel és a nagy elektro- 65-sztatikus gradiens folytán katódfolt képződik. Azok a töltések, melyek a (20) segédkatóda első kisüléséből ionfelgyülemlés révén származnak, tekintélyes mezőemissziót létesítenek a szigetelő ré- 7».
