125204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangimpulzusok kiszűrésére zavaró zajból, kiváltképen légijárművek magasságának visszhangméréssel való meghatározásánál

Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGTAR KIRÁLYI ®aijí SZABADALMI BIRÓSÍa SZABADALMI LEÍRÁS 125204. SZÁM. VII/d/j. OSZTÁLY. — M. 3398. ALAPSZÁM. $' ! = ; — —-= Eljárás hangimpulzusok kiszűrésére zavaró zajból, kiváltképen légijárművek magasságának visszhangméréssel való meghatározásánál. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1939. évi március hó 21. Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 21. Ismeretes, hogy lógijárművek magassá­gát a föld illetve víz fölött visszhangiüé* réssel határozzák meg, melynél a légijár­műből hangimpulzusokat küldenek ki és 5 azokat a talajon való visszaverődésük után újból felfogák. Emellett a, légiármű magasságát vagy akként határozzák meg, hegy a hang futásidejét mérik, vagy pedig a felfogott visszhanggal a következő 10 hangimpulzust önműködően váltatják ki, amikoris az impulzus frekvenciája a ma­gasság mértéke. Javasolták már, hogy a hangiinpulzus hordozófrekvenciáját oly nagyra válasszák, hogy a légijármű ön-15 zaja lehetőleg kevéssé zavarjon. Ekkor azonban az a nehézség adódik, hogy túl nagy frekvenciák esetében á talaj vissza­verési együtthatója észrevehetően csökken és másrészt a visszaverődés a talaj minő-20 gégétől nagymértékben függ. Legelőnyö­sebb .hoi'dozófrekvcneiának 2000 és 4000 Hz közötti rezgés bizonyult. Effajta frek­venciájú rezgését azonban a légijármű zajában még jelentős amplitúdóval jelen 25 vannak, úgyhogy erős {hangforrásokkal kellett dolgozni, hogy a visszhangot a za­varhátíérből kifogástalanul kiszűrhessük. Effajta hangforrások azonban nagy ener­giát igényelnek, amelynek, pl. sajtolt le-30 vegő alakjában kell rendelkezésre álla­nia; az efajta berendezésnek aránylag nagy a súlya. A légijármű zajának közelebbi vizsgá­latakor kitűnt, hogy e zaj az említett 85 frekvenciakörzetben lényegében egyes sza­bálytalán rezgésekből áll, mimellett azon­ban, állandó amplitúdójú hosszabb rezgés­sorozatok általában nem keletkeznek. A találmány értelmében e körülményt ekként hasznosítjuk, hogy a visszhangve- 40 vőben a» ismert frekvenciaszűrésen kívül a visszhangnak lényegileg állandó ampli­túdója beérkező rezgéseit is kiszűrjük, Mi­után a kiboosájtott hangimpulzus vissz­hangja közel állandó amplitúdójú mégha- 45 tározott számú rezgésekből áll, a. vevőt úgy alakítjuk ki, hogy az csak efajta rez­géssorozatokra lépjen működésbe. Evégett a jelzés hordozófrekvenciájának az összes zajból ismert módon kiszűrt rezgésiéit, 5«, amelyek közt a visszhang rezgései is jelen vannak, pl. kellő erősítés után egyenirá­nyíthatjuk és ellenálláson át egymással párhuzamosan, kapcsolt kondenzátorba ós ellenállásba vezetjük. Az ellenállások 55 megfelelő méretezésével elérhetjük, hogy a kondenzátor meghatározott feszültségre! csupán akkor töltődik fel, h visszhang­ban foglalt meghatározo'tt számú, kellő nagyságú emplitudójú rezgések jutnak a 60 vevőhöz. E feszültség elérését ezután a hang futásidejének meghatározására, il­letve a következő impulzus kiváltására használjuk. A csillapított rezgéssorozat elnyomására természetesen egyéb béren- 65 dezéseket is használ hatunk, pl. csak kis mértékben csillapított rezgőkört, melyet csupán nagyobb számú rezonanciafrek­frekvenciájú, elegendő nagy amplitúdójú rezgés hoz kellő métékű rezgésbe. 70 A találmány értelmében továbbá a jel­frekvenciának az összzajból kiszűrt rez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom