125203. lajstromszámú szabadalom • Motorsűrítő egységek vezérlése pneumatikus erőátvitellel

4 120UO3. c) Az n-edik egység lekapcsolása terhelésének egy meghatározott, az „0" értékhez közeledő mértékre való csökkenésekor. 5 d) Az (n--l)-edik hajtóműegység tartós teljes terhelésének megszüntetése az nedik hajtóműegység lekapcsolása alkalmával. Az a) alatt megadott feladat megoldá-10 sara jelzőberendezést kell . alkalmazni, mely jelzi, hogy az (n—l)-edik hajtóműegység teljes terheléssel (illetve a 90—• 95%-os maximális terheléssel) dolgozik. A vezérlőberendezés különbözőképen 15 működhetik: 1. Erőmíűvi úton az n-edik hajtóműegység indító szelepének vezérlésiével. 2. Kisebb méretű szelep "vezérlésével, mely csekély átmérőjű vezeték utján aa 20 n-edik hajtóműegység indítószelepét vezérlő hengert távolból befolyásolja, tehát pneumatikus vezérlés útján. 3. Villamos érintkező útján, akkumulátortelepből, vagy *az e telepet feltöltő 25 áramfejlesztőből vett árammal működtetett oly villamosszeleppel, mely a sűrített levegőt az n-edik hajtóműegység indítószelepét vezérlő hengerhez vezeti, tehát villamos pneumatikus, vezérléssel. 30 A b. alatt megadott feladat megoldására ugyancsak vezérlőberendezésre, valamint egy általa befolyásolt szervre van szükség, amikor is előbbi az n-edik hajtóműegységen ési a második az (n—l)-edik 35 hajtóműegységen van elrendezve. Minthogy a e) alatt -megadott feladat megoldására fojtó lekapesolószelep befolyásolása szükséges, mely ugyanahhoz a hajtóműegységhez tartozik, mint a ve-40 zéiiő'berendezés, a legegyszerűbb vezérlés az erőiiEűvi vezérlés, mely akkor is alkalmazható, amikor a többi feladatot pneumatikus, vagy elektropneumatikus eszközök'kel oldjuk meg. 45 A d) alatt megadott féladat a b) alattinak fordítottja és ezért az n-edik hajtóműegységen vezérlőberendezésre és egy általa befolyásolt szervre van szükség az (n—l)-edik hajtóműegységen. Az n-edik 50 egység leállítása jelzésének a feladatát a lekapcsolóberendezés pótolja: azaz az nedik hajtóműegység leállítószervén egyszerű melléikáramikör van, mely az; (n—Ijedik hajtóiműegyséig tartóis teljes terhe-55 lésének megszüntetésére való. Ezen a), b), c) és d) főfeladatókhoz1

járul még célszerűen az e) járulékos feladat, mely a következőkből áll: Ha külön rendszabályt nem foganatosítunk, az a) szerinti vezérlőberendezés-az 60 egész idő alatt, melyben az (n--l)-edik hajtóműegység tartós teljes terhelésre van beállítva — azav, amíg az »n-edik hajtóműegység működik — az, indítószelep vezérlését befolyásolja: ez azonban feles.- 05 leges. Ezt a vezérlőberendezést tehát kivitelének megfelelően az eiőművi, pneumatikus, vagy villamos pneumatikus úton úgy befolyásoljuk, hogy az indítófolyamat befejezése után azonnal nyu- 70 galrni helyzetébe térjen vissza. Meg kell azt is akadályozni, hogy a „tartós teljes terhelés" helyzetben megmaradó vezérlőberendezés utóbbi berendezésre hatást gyakoroljon. 75 E két feltételt az e) működés valósítja meg, mely az egész berendezés különös kialakításától függ és ennélfogva általános vonásokkal nem körvonalazható. Azt mondhatjuk csupán, hogy a „tartós teljes 80 ,terhelés"-re való belállításra (bf.dadát) szolgáló berendezést a vezérlőberendezés és az általa az a) feladat szerint befolyásolt szerv elszigetelésére alkalmazzuk addig, amíg a „tartós teljes tj.helás"-re való 85 rögzített állapot fennmarad; viszont a tartós teljes terhelést megszüntető berendezést (d feladat) az a) szerinti vezérlőberendezésnek az áltála befolyásolt szervvel való kapcsolására használjuk fel. 90 Az egymást követő (n—1) és n hajtóműegységeknek a tartós teljes terhelés beállítása (b feladat), e tartós teljes terhelés megszüntetése (d feladat), valamint az indítás (a feladat) céljából szükséges- erő- 95 művi kapcsolata létesítésére való legegyszerűbb kinematikus berendezés a mozdony hossztengelyével párhuzamos, kétrészűen kialakított tengel.vek alkalmazásából áll, amikor is mindegyik tengely- 100 jrész a másiktól selkülöníive egy-egy, az (n—1) hajtóműegységen és az n hajtóműegységen elrendezett csapágyban fut. Az egyik (pl. az a feladat megoldására való) tengely részei úgy vaunak elrendezve, 105 hogy az egyik a másiknak megközelítően hosszirányában fekszik, amikor is a kettő közötti kapesolatoL egyszerű kardántengely létesíti. A c) alatt megadott feladatok megoldására a vezérlőberendezés és uo az általa befolyásolt szerv közötti kapcsolatot merev rud képezi. A pneumatikus vezérlésnél a futó tengelyek vagy vezérlőrudak helyébe szelepvezérlésű sűrített levegőhengerek lépnek, 115 mimiellett a szelepeket a vezérlőberendietzés vezérli. A sűrített levegő vezetékek az