125194. lajstromszámú szabadalom • Fényképező készülék

2 125 194. 10 15 20 25 30 85 40 45 garak először áthaladnak a 305 hasábon, majd a 301 hasábon és ugyancsak a megfigyelő szemébe jutnak. A kél hasáb 306 érintkező felülete félig ezüstözöli. A távolságmérő 31 része a sugárkilérílőrészt alkotja és az 1. és 4. ábrák szerinti példában kél 310 és 311 üveghasábból van-, amelyek az objektív beállításától függetlenül, szekrényalakú tokban, egymással szem- . ben elforgathatóan vannak elrendezve. E célból a 21 objektívfoglalatoiak ,211 fogaskereke van, mely egyrészt a 212 fogaskerék útján, másrészt a 213 fogaskerék útján a 310 és 311 üveghasábokban megerősített 312 és 313 fogaskerekekkel dolgozik együtt. A beállításra való 21 foglalat a rajzban fel nem tüntetett i csavarmenettel "vagy görbe vezetékkel van ellátva, amellyel a foglalat forgó .mozgása ismert módon az objektív ide-oda mozgásává alakítható át. A fent leírtakból látható, hogy az objektívfoglalat forgatásával a 310 és 311 üveghasábok egymással szemben fordulnak el,- minek következtében a mérő Sugarak e hasábok egymással szemben való elforgatása miatt csak egy irányban térinek ki, nem pedig erre az irányra merőlegesen. Mini már említettük, a sugarakai kilérílő eszközi úgy kell méretezni, hogy a megfigyelőnek csak a távolságmérőben megjelenő két képel kell az objektív loglalal forgatása úlján fedésbe hozni, miáltal Ugyanabban a pillanatban az objektív helyesen van bcállílva. Iízl a célL az ékszögnek, vagy a fogaskerék altételnek, vagy a csavarmenet emelkedésének, vagy a görbevezetéknek megfelelő megválasztásával érhetjük el. Ily módon minden objektív a gyujtótávolságra megfelelően b.'áilítolí sugárkitérílő eszközzel látható <A, ame'y a lencselbglalalon helytállóan van elrjndezve. vagy pedig a lejicsoíoglalalnak egy részét alkotja. Knnek következtében valamely objektív kicserélésekor a sugarakat kitérítő eszköz önműködően ugyancsak kicserélődik. Az objektívfoglalat a fényképező készülék tokján ismert mó- ' don lehet megerősítve. A 3. és 4. ábrákban bemutatón példáknál az objektívfoglalal 22 része a fényképező ké- 50 szülék elülső falában levő csőalakú 12 nyílásba pontosan illik és azt ott a 23 csapból és a 13 hasitokból álló bajonelzárral erősítjük meg. . Mint már említettük, a távolságmérőnek 55 a bázist alkotó része a fényképező készülék tokján helytállóan rendezhető el; azonban ez az alkatrész a fényképező készülék tokján forgathatóan úgy is elrendezhető, hogy azt használatonkívüli állapot- QQ ban elforgatjuk. É]zt a 2. és 3. ábrákban mutatjuk be. A 30 tok gyűrűalakú 33 tagon van, amely a fényképező készülék tokjának 12 lencsehordozó gyűrűjén van megerősítve, úgyhogy az a 2. ábrában szaggá- 65 tott vonalakkal feltüntetett helyzetbe fordítható. A leírt példakénti kivitel a találmányi gondolat sok lehetséges kiviteli alakja közül csak egyet ismertet. így például a két 70 forgatható üveghasáb helyett más sugárkitérítő eszközöket, például egymással szemben mozgatott lencséket is alkalmazhatunk. • Szabadalmi igénypontok: Fényképező készülék, melynek cserél- 75 hető ob jcktívfoglálata és bázisós távolságmérője van, mimellett a távolságmérő bázisa a mérősugár kitérítésére való optikai eszközöktől el van különílve, melyre jellemző, hogy a mérő-so sugarat kitérítő optikai eszközök az objektíven vannak megerősítve és azzal együtt kicserélhetők. Az 1. igénypont szerinti fényképező készülék, melyre jellemző, hogy az ob- 85 jektívfoglalat és a mérősugarat kitérítő optikai és mechanikai szervek közös egészet alkotnak, mely a fényképező készülék tokjáról együttesen vehető le. 2 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. ladoméri özmertnifc István m. kir. szaö. (jiro. Pallas nyomda, Budapest. V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győrv Aladár igazgató