125185. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fényképészeti ellenütemű hangírás feljegyzésére

2 V45Í85. fényt gyűjti és a két (4) és (5) fénynyíláson át-, a (6) lencse útján a (7) tükörre vetíti. Ez utóbbi a film mozgásirányát merőlegesen keresztező (8) tengely körül moz-5 gatgató és azt a félj egy zendő rezgések vezérlik. A (3) fényrekeszben a (4) és (5) nyílásokba két fényabszorbeáló szerv pl. szürke ék van beillesztve, még pedig úgy, hogy az egyik áttetszősége felülről lefelé, 10 a másiké pedig alulról felfelé növekszik. A (7) tükör a (9) lencse segélyével a (10) réses fóiiyrekeszre a (4) és i(5) nyílásokban levő két szürke éknek két (4') és (5') képét vetíti. A két (4') és (5') kép helyzete 15 a (11) réshez viszonyítva olyan, hogy utóbbinak egy-egy fél hosszát egy-egy szürke ékkép fénnyel látja el és a tükör nyiigalmi helyzeitében a közepes áttetszőség a résnyílás felett van. A képek felső 20 és alsó éle a rés hosszához párh.uza)mos helyzetű. A (7) tükör elforgásakor a két szürke ék képe a (11} rés mentén vándorról, még pedig ai rés hosszára merőlegesen és a képek helyzetük és áttetszőségük sze-25 rint több vagy kevesebb fényt engednek a résen át. A (11) rés képe a (12) lencsén át (l3)-nál a (14) filmen kicsinyítve jelenik meg, melyre két hangsort ellenkező feketeségi változásokkal, tehát ellenütemű 30 hangírást jegyez fel. A (15) hasáb beiktatása kizárólag rajztechnikai okokból történt, abból a célból, hogy a sugármenetet és a (4') és (5') képeket szemléltetőbben ábrázolhassuk. 35 A 2. ábrán a réses (10) fényrekeszt, a (11) résnyílással és a szürke ékeknek i(4') ós (5') képeivel még egyszer felrajzoltuk. A kétj szürke ék áttetszőségének árnyalását az ékek (4') és (5') képeiben többé 40 vagy kevésbé szűk árnyékolással szemléltettük. A két szürke ék képeinek magassága természetesen a rés magasságának többszöröse kell, hogy legyen. Avégből, hogy a tükör lehetőleg kismérvű moz-45 gásainál a fény lehetőleg nagy kivezérlését érjük el, a szürke ékeket meredeken emielkedő áttetszőséggel készítjük és arról gondoskodunk, hogy képeik is ezzel egyenértékűek legyenek. 50 A találmány szerinti berendezés előnyei abban rejlenek, hogy az intenzitáseljárás alapján történő feljegyzéshez csak egyetlen fényforrásra és egyetlen vezérlőszervre van szükség. Ezenfelül a vezór-55 lésre fcrdítamdó energia igen kicsiny lehet, ment a tükör mozgási amplitúdói kicsinyek lehetnek, ha megfelelően meredek szürke ékeket alkalmazunk. A fénykivezérlés is nagyobb, mint az eddigi eljárásoknál, minthogy kizárólag a szürke ékek 60 feketítési körzetének méretezésétől függ. A berendezés előnyösen arra is használható, hogy az intenzitáseljárás szerint olyan öllenütemű hangírást állítsunk elő, melynjél a (találmány értelmében ai f eljegy- 65 zendő rezgésből az egyik ihangnyomom csak a pozitív félhullániok, a másik hangnyomon pedig csak a negatív félhullámok feljegyzése történik és az állandóan maradó feketítési mindegyik hangsor egyes fél- 70 hullámai között, mely a nyugalmi feketítést jelképezi, a negatívban lehetőleg kicsinyre, legjobban a fátyolhatár közelébe esőén, a pozitívban lehetőleg nagyra, körülbelül 1.0-tói 1.2-ig létesítsük. Ennek az 75 az előnye, hogy a pozitív nagyfokú feketítése következtében a fényképészeti réteg szemeséssége által okozott alaipzörej csakniem az elméletileg lehetséges minimumig csökkenthető, aminek következtében tisz- 80 tább hangvisszaadást ós nagyobb kivezérlési lehetőséget, tehát tiszta hanghatást érünk el, anélkül, hogy a feljegyzéshez a fény vezérlőszervnek különben alkalmazott járulékos vezérlésére lenne szükség. A na- 85 gyobb kivezérlés annak folytán létesül, hogy egy-egy félhullám feketítési körzetét már nem a „maximális feketítés ós nyugialmi fekletítés", illetőleg „nyugalmi feketítés és minimális feketítés" hányadosa, 90 hanem a »maximális feketítés és minimális feketítés" hányadosa adja. A félhullámok ilyen feljegyzése pl. úgy érhető el, hogy az 1. ábrában a (4) és J(Ö) fényrekesznyílásokba illesztett szürke éke- 95 ket úgy állítjuk elő, hogy egyik felüknek a fel nem jegyzendő félhullámnak megfelelően csekély, de állandóan maradó áttetszősége van, míg másik felül a feljegy zendő félhullámnak megfelelőien változó 100 áttetszőségű. Emellett az átmenet az állandó áttetszőségből a változóba nem hirtelen, hanem fokozatos, vagyis a szürke ék áttetszőségének menete olyan, hdgy először minimumra csökken és innen ál- 105 landó és a minimális értékkel egyenlő marad. Ilyen ékeknek a réses fényrekeszen létesített opitikai képét a 3. ábra mutatja és pedig újra a tükör nyugalmi helyzete számára. (10) a réses fényrekesz (11) a rés- no nyílás és i{4') és (5') az új szürke ékek ké- -pei. Az (a) és (b), illetőleg (a') és (V) közötti rész a szürke kép változó csökkenő áttetszőségének, a '(b) és (c), illetőleg (b') és (c') rész pedig a szürke ék állandóan 115 maradó áttetszőségének felel meg. Ha a