125144. lajstromszámú szabadalom • Villamos higanygőzcső vagy -lámpa, luminoforréteggel

Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BffiÓSlö SZABADALiMI LEIRAS 135144. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — T. 6270. ALAPSZÁM. Villamos higanygőzcső vagy -lámpa, lumino-forréteggel. Patent^Treiihand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen ni. to. H., Berlin. Pótszabadalom a 118905. lajstr. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja "'. 1938. évi október hó 24. A 118.905. számú törzsszabadalorn tárgya olyan villamos higanygőzcső, vagy -lámpa, melynek nemesgázalaptöltése, izzóelektródái vagy hideg bádogelektró-5 dái, valamint az edény belsejében, vagy az edény falán, vagy a cső elé iktatott ernyőn, például üvegburán mangánnal aktivált cink-bfcriliumszilikát izomorf keverékéből való luminoforréteg van, mi-10 mellett a keverék aktiváló mangánadaléka 0.1—5%. Az ilyen igen jó fénykihasználással dolgozó csőnél vagy lámpánál a higanyfényből és lumineszcens fényből álló fénykeveréknek sárgásfehér, 15 illetőleg vörösesfehér színárnyalata van, ha a fent említett keverék mangántartalma 1.5—2%. A találmány célja, hogy a vörös sugárzás csökkentése nélkül a kék sugárzás oly 20 fokozását érjük el, hogy változatlanul nagy fény kihasználás mellett a higanyfényből és a lumineszcens-fényből álló fénykeverék színe tiszta fehér legyen. A találmány értelmében ezt a célt azzal 25 érjük el, hogy a mangánnal aktivált cinkberilliumszilikát keverékhez még kadmiumborát és magnéziumwolframát oly mennyiségét adjuk, hogy a kadmiumborát és magnéziumwolframát együttes 30 mennyisége a cink-berilliumszilikát menynyiségét nem haladja meg. Célszerű, ha a kad'miumborát mennyisége nagyobb, mint a magnéziumwolframát mennyisége. Célszerű továbbá, ha az 35 egész luminoforkeverék körülbelül 60 rész cink-berilliumszilikátból, 30 rész kadmiumborátból és 10 rész magnéziumwolframatból van. A keverékhez használt cink-berilliumszilikát összetétele lehet a törzszsaba- 40 dalomban megadott összetétel; amely célszerűen 1 Be 0:1 Zn0:l Si 02

molekuláris arányú és ennek megfelelően 15 súlyszázalék berüliumoxidból, 49 súlyszázalék cinkoxidból és 36 súlyszázalék kovasav- 45 ból állhat. A cink-berilliumszilikát és ezzel a cső vagy lámpa fény kihasználása azonban gyakorlatilag nem csökken, ha a cink-berilliumszilikáthoz még kadmiumborátot és magnéziumwolframatot adunk 50 és a berilliumoxid mennyisége lényegesen kevesebb, mint a berüliumoxidból, cinkoxidból és kovasavból álló keverék 15 %-a. A cinkberilliumszilikát például 60 rész cinkoxidból, 40 rész kovasavból és 1.5— 55 2.5 rész berüliumoxidból, valamint 3—5 rész mangándioxidból állhat. Aberilliumoxidtartalom ilyen csökkentésével egyrészt olcsóbbá tesszük a lu'mifor előállítását, másrészt az könnyebben tapad az 60 edény vagy ernyő falára. Az anyagot az edény falán, vagy az ernyőn alkalmas kötőanyagok, például vízüveg, glicerin, bórsav, foszforsav, antimonsav vagy arzénsav felhasználásával és az edény- 65 nek, vagy ernyőnek felhevítésével rögzítjük. A kötőanyagot felvihetjük az edény, vagy ernyő falára, majd a kötőanyag e rétegére a poralakú luminoforkeveréket rászórjuk vagy fújjuk. Azon- 70 ban eljárhatunkvúgy is, hogy a luminoforkeverékből álló port és a kötőanyagot