125129. lajstromszámú szabadalom • Ultranagyfrekvenciájú kisülési készülék

125139. 8 (10) rudak előjellük változása szerint az elektronok közeledésekor ezeket az egyik rúdtóll a következő rúd félé tereilik, úgyhogy az elektronok az egyik rúdtól! a má-5 sik rúdhoz forduiinak. A rudak ifljy módon egyik önfrekvenoiá jukkái villamosan rezegnek. Ez a frekvencia általiában tegkisebb önfrekvenciájuk, amely ama frekvencia közelében van, amely egy rúd hosz-10 szálnak kétszeresével egyenlő hullámhossizinak felél! meg. A szomszédos rudak elleinkiező fázisban rezegnek, amint azt az előzőkben már említettük. Ha a rudakat a rajzon ábrázolt módon közepükön rög-15 zítjük, oly rezgéseik kélthetők, amelyek frekvenciája atr rúdhossz egyharmadával, .egyötödével, egyhetedéveli és így tovább e sorrendben következő értékekkel egyenlő félhullámhosszaknak felel meg. 20 A működési feszültséget, az elektronsugárzó szál hevítését és a mágneses) mező erősségét ismere'es eszközökkel úgy szabályozzuk, hogy a rezgések femnmaradá.sát biztosíthatjuk. 25 A (10) rudakat a 2. ábrában keresztmetszetben ábrázolt módon a (8) gyűrű kerületié mentén egyenletes elosztásban rendeztük el- Ennél! az elrendezésnél azonban a (8) gyűrű belső széle az elektron 30 nokat megállíthatja. Az említem hátrány megszüntetése végett a (10) rudak a 3. ábrában ábrázolt alakban készülhetnek. A (10) rudaknak itt közepükön (13). ívelt részük van, amelynek fordulópontját rög-35 zítjük a (8) gyűrűben. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a (8) gyűrűnek belső kerületén (14) nyúl!ványai -valnnák, amelyeken az egyenes (10) rudak átmennek és amelyekben a rudakat rögzítjük. 40 A (10) rudak helyett vezető anyagból! készült, sík (15) lemezek rögzíthetők sugárirányban a (8) gyűrűn, amint azt az 5. ábrában ábrázoltuk. A 15 lleimezek azonban kívánt esetben a 6. ábra szerint a sugárzó 45 szálhoz képest sugarasan ferdén is rendezhetők ©1, mikoris egynegy szárny és sugár között levő szög derékszögnél! kisebb. A szárnyak felülete továbbá a 7. ábra szerint a szélesség irányában ívélt 50 lehet. • Az anódszerkezet további kiviteli alakját a 8. ábrában ábrázoltuk. Itt az elektród vezető anyagból készült és zeg-zugaliakban hajlított (16) szál, illetve szalag, 55 amely ofljyiajn _ hengerfelületen fekszik, amelynek hossztengellyé a sugárzó (6) szállal] egybeesik. A (16) anódszál mindegyik egyenesvonalú részének hossza a működési frekvencia hullámhosszának felével egyenlő. 60 A találmány szerinti elektródszerkezet további kiviteli alllakját a 9. ábrában ábrázoltuk. E kiviteli alakinál az elektród csak a csavarvanaliallakú (17) szálból áll, amelynél! a hossztengely irányában fekvő 65 mindegyik félmenet hossza a működési f rekvericia hullámhosszának felével egyenlő. Ultranagyfrekvenciájú kisülési készülékek, amelyeknek az előzőkben ismertetett elektródszerkezeteik vannak,. kellő energiát 70 sugározhatnak gyüjtőalkatetem részére, amely az &lektródszerkezet szomszédságában hurok, antenna vagy egyszerű huzal alakjában rendezhető él és amellyel a sugárzott energia összegyüjthetö és szűk- 75 sóg esetén erősítés után átvihető. Az antenna gyanánt használt huzal! egy szakasza kivánt esetten az (1) burkolaton átmehet és az elektródszerkezet szomszédságában rendezhető el. A 10. ábrában példaként 80 ábrázolt módon indukciós csatolást is használhatunk, amelyhez például a (18) hurok használható, amelynek vezető huzalrésze az egyik (10) rúddal párhuzamos. A (18) hurok kivezető áramköre Lecher- 85 huzal vagy más átvivő áramkör liehet. A találimány szarinti ulitranagyfrekvenciájú kisülési készüllékkel bárminő megfelelő energiavisszaverő készülék kapcsolható, hogy a sugárzást bizonyos meghalta- 90 rozott irányban vihessük át. Az előzőkben ismertetett rezgéskelltő készülékek különösen ultranagyfrekveinciájú átvivőberendezésekhez, mint például az úgynevezett dielektromos vezetékiekhez 95 használhatók. A találimány szerinti szerkezetek ultranagyfrekvenciák sokszorozására vagy oszrtására is használhatók. E célra például a 11. ábra szerint két anódszerkezietet 100 használunk, amelyek szerkezete az 1. és 2. ábrában ábrázolt elektródok szerkezetével megegyezik. Ezek az ainődszerkezetek sugárzó < szállal és egyszerű mágneses . mezővel működnek együtt. Az egyik anód- 105 szerkezeinél a (10') rudak száma a másik anódszerkezejnél használt (10) rudak, számának többszöröse. A meghatározott frekvenciával rezgő elektronok az egyik elektródszarkezetbői a másik szerkezethez vafló 110 haladás közben tovaterjedési hosszirányuk szerint oly rezgéseket keltenek, amelyek frekvenciája a gerjesztő rezgések frekvenciájának többszöröse vagy, hányadosa. Ilyen frekvenciasokszorozó vagy osztóké- 115 szüléké-kinél nem szükséges, hogy a rudak hossza a működési frekvencia hullám-