125124. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőcsöves rúdkondenzátor
Megjelent 1940. évi november hó 2-án, MAGYAR KIR Á LYI W^wft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135134. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — L. 8062. ALAPSZÁM. ? Szigetelőcsöves rúdkondenzátor. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1940. évi január hó 11. Néjnetországi elsőbbsége 1939. január hó 14. Kondenzátorok, főként papirkondenzátorok élettartama attól függ, hogy mennyire sikerül a kondenzátort belsejébe hatoló nedvességtől megóvni. A tekercs tökélle-5 ties tömítése sok' nehézségbe ütközik s ezt a feladatot már sokfélleképen igyekeztek megoldani, azonban a megoldások egyike sem volt kielégítő. A legtöbb esetben olvasztott töltőanyaggal zárták el a tekercset, az ily 10 apyag azonban könnyen elválik a tekercset tartalmazói edény falától s az ennek folytán keletkező réseken a nedvesség beszivároghat a tekercshez. Ez a veszély főként alacsqny hőmérsékletnél lép fel, pl. 15 50 C°-nál alacsonyabb hőmérsékletnél, mert az összes haisználatos tölltőanyagok, melyek rendes hőmérsékletnél még nem cseppfolyósak, az említett alacsony hőmérsékletnél oly keménnyé és merevvé, és oly 20 kevéssé ragadóssá válnak, hogy nem alkalmasaik tömítésre. Más javaslat szerint a kondenzátor tekejrcset mindkét oldalán fémmel bevont kerámiai lalnyagú csőbe helyezték, melyet 25 ráforrasztott fedéíjML zártak el. Ez a megoldás sem bizonyult azonban jóinak, mert a fémbevomat a forrasztással egybekötött hevítés folytam gyakraji levált a icső faláról, s ímert (ezenfelül a fém és a kerámiai anyag 30 különböző hőtágullási tényezője zavarólag • hatott, még pedig különösen alacsony hőmérsékletinél. Mindkét említett körülmény rések képződéséhez vezetett, melyeiken a levegő és a nedvesség behatolhatott a te-S5 kéréshez. A találmány szerint az említett okokból eltekintünk a fémnek fémmel bevont -kerámiai anyaggal való összeforrasztásától s ehelyett a szigatelőesövet közvetlenül forrasztjuk Össze: ia fémiesi zárótesttlel. E céllra 40 üvegből vagy kvarcból! készült szigetelőcső a legelőnyösebb. Sikerült már oly üveg előállítása, mely iá forrasztással egybekötött hevítést elviseli anélkül, hogy megrepedne. Ilyen pl. a jénai duránüveg. Van- 45 nak továbbá oly fém ötvözetek, melyeknek hőtágutási tényezője pontosan egyezik az említett üvegfajta hőtágullási tényezőjével, E két anyag össizeforrasztása esetében tehát neun léphetnek fel! veszélyes feszülések 50 magasabb vagy alacsonyabb hőfoknál!. Fém és üveg öisiszieforrasztása műszaki téren nagyon elterjedt, pll. izzólámpák és nagyfokúan léghijas csövek készítéséinél!, s bebizonyosodott, hogy az ily kötést nemcsak 55. iógzárővá, hanem légmentes teret tartóvá is lehet tenni. Az említett kötésnek ezt a nagyfokúan léghijas teret is tömítő tulajdonságát használjuk ki a találmány értelmébepa kondenzátorok készítéséinél. 60 A csatolt rajz a találmány két kiviteli példáját mutatja ugyanarra a kondenzátorra alkalmazva. A kondenzátor az a üvegcsőből és a g áramhozzávezetőkre szerelt f tekercs- 65 bői ál. Az üvegcső egyik végén a közvetlenül hozzáfpirraszitott b fémlemezzel van léghijas teret tömítően elzárva; ez a fémlemez a g vezetővel is össze vau forrasztva h forrasz segélyével. A cső másik végébe 70 a rövid c fémhenger van beforrasztva s a d zárólleimez evvel van összeforrasztva az e forrasz segélyével, s úgyszintén a g vezető vei' a h forrasz segéilyével. A g vezetőket azonban nem kell feltétlenül a 75 b és d záróileimeizeken átvezetni, hanem elegendő őket a zárőHemez belső oldalával összejkötni, mimellett a külső csatlakozás a
