125077. lajstromszámú szabadalom • Berendezés torzulási hibák kiküszöbölésére többszörös csigavonalú képszétbontókhoz

Megjelent 1940. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1250T1. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — F. 8413. ALAPSZÁM. Berendezés torzulási hibák kiküszöbölésére többszörös csigavonalú képszétbontókhoz. Fernseh A. G. cég Berlin-Zehlendorf-ban. Pótszabadalom a 120192. számú törzsazabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi május hó 31. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 17. 10 15 A 120.192. sz, törzsszabadalom beren­dezést ír le torzüMsi hibák kiküszöbölésére többszörös csigavonalú képszétbontókhoz, amelynél nyugvó optikát használunk, hogy a képet a külső csigavonaliak körzetéiben [nagyobb méretűvé tegyük, mint a belső csigavonal körzetében. Kivitelű példaként hengeres lencsét adtunk meg, amellyel a képablak egyik fete előtt helyeztünk el. A töraszabadalom szerinti feliadat külö­nösen kedvező módon oldható meg, ha a képmező egy részének nagyítására, il­letve kicsinyítésére nem hengeres lencsét használunk, hanem gömbfelületű lencsét. A rajz 1. ábráján feltüntetett hengeres lencsének az a tulajdonsága, hogy az, A—B metísízősíkban fekvő valamennyi sugarat más távolságban egyesít, mint a rajz sík­jában levő sugarakat, amelyek a C—D 20 vonalak E metszéspontjában találkoznak. A sugármemetet az A—B síkban a 2. ábra tünteti fel; az F—G sugarak a H met­széspontban találkoznak, amely kisebb tá­volságban van a lencse síkjától, mint az 25 E metszéspont. Ennek az a következménye, hogy a kép vízszintes vagy függőleges irányban elmosódott illesz, ha a tárcsát az egyik metszőpont-síkhan helyezzük el. Ezért a Nipkow-tárcsát eddig úgy helyez-30 tük el, hogy mintegy középen volt a két képsík között. Ezáltal az elmosódottság mindkét irányban a legkisebb értékre csök­kent. A találmány értelmében ezt a hibát úgy 85 küszöböljük ki, hogy hengeres lencse helyett gömbfelületű lencsét alkalmazunk, amely az egyik csigavonal sugármeneté­ben van. Ha a gömbfelületű lencsét a belső csigavonal sugármenetében helyez­zük el, akkor a találmány szerint a kép- 10 mező olyan mértékben nagyobbodik meg, amely megfellel a két csigavonal legna­gyobb sugarai közötti viszonynak. Ilymó­dom lehetővé válik, hogy a két képrészt nemcsak a sorhosszúság, hanem a sor- 45 göíbület szempontjából is pontosan fe­désbe! hozzuk egymással. Tehát a sorkö­zötti eljárással a vevő oldalon egymás mellett feljegyzett sorok egyenlő hosszúak lesznek és az adó olldalon is azonos lesz 50 a görbületük, úgyhogy a vett képen nem lépnek fel zavarok. A gömfelületű len­csével egyesített sugarak valószínűleg egy és ugyanabban a síkban metszik egymást, úgyhogy a Nipkow-tárcsa pontosan ebben 55 a síkban helyezhető éli. Minthogy az egyik képfél nemcsak ,a sorok irányában, ha­nem erre keresztben is megnagyobbodik, illetve kisebbedik, a szétbontótárcsa belső csigavonalának más emelkedésűnek kell 60 lennie, mint a külső csigavonalnak. A csi­gavonalak emelkedésének viszonya szintén a legnagyobb sugarak viszonyának felel meg. A gömbifelületű lencse kis költséggel kor­rigálható és így e tekintetben is jobb a 65 hengeres lencsénél!. A 3. ábra az 1 gömbfelületű lencse el­helyezését mutatja a 2 képablak egy része előtt. A képablak másik része előtt cél­szerűen 3 síkpárhuzamos üveglap van, 70 amely ugyanannyi fémji: nyel el, mint a gömtofelülletű lencse, hogy a vett képen egymás mellett fekvő sorok a megvilágí­tás szempontjából egyenértékűek legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom