125050. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámú cső

125050. torhoz képest erősen elhangolt terekéit zár­nak le —, a fűtővezetéken át történő el­vezetés zérussá, van téve. . Továbbá az aránylag kicsiny hulllám-5 ellenállásúra készített nagyfrekvenciájú ve­zetéknek a méretezésével az antennának a csőhöz való legkedvezőbb hozzáigazo­dását érhetjük el. A nagy frekvenciájú ve­zeték kis hullámellenállása miatt a nagy-10 frekvenciájú vezeték és az antenna át­meneti helyén csak kis feszültségek, el­lenben a csőben, a beillesztett elektródák helyein, nagy vezérüőfeszültségek lépnék fel. A cső jó hatásfokára főként az ütóíb­i5 biak a döntők. A találmány szerinti csö­veknél továbbá a nagyfrekvenciájú veze­ték nem okoz szigetelési nehézségeket, mert a vezetéknek egymással közel szemben­álló falai között nincsen nagy egyen-20 feszülitsiégküiiönbség. A találmány szerinti csöveknél továbbá külön vákuumedény elmaradhat, mert az üreges fémtest maga a vákuumedény. Mint­hogy a csőnek az elektródákkal összekötött 25 falai a külső térrel összeköttetésben van­nak, egyúttal jó hűtés is adódik. A cső hűtését még az is javítja, hogy az üzem közben erősen felhevülő elektróda, (pl. a csőnek fékmezőkapcsolásban való gerjesz-30 tésénél a rácselektróda.) a külső köpennyel vezetöleg összekötött. Ebben az esetben a rácsrudak anyagául valamely magas ol­vadáspontú fémet, pl. wolframot vagy mo­libdéint, az üreges test többi falrészei szá-35 mára való anyagul pedig valamelyt jó nő­ve zetőkópességű nem-ferromágneses fémet, pl. rezet vagy ezüstöt választunk. Megjegyezzük még, hogy a leírásban és az Igénypontokban esetleg előfordulói «re-40 latív» kifejezéseket (pl. keskeny, csekély, kevés átb.), pontos számadatokkal meg­adni lehetetlen. A réseknek, áltálában a csőméretek egyes résziéinek abszolút nagysága ugyanis oly 45 sok, a technikai szerkezetből adódó ténye­zőtől függ, hogy konkrét adatokat megadni teljesen lehetetlen. Szabadalmi igénypontok: 1. A 118.189. 1.-SZ. törzs&zabadalom 1. 50 igénypontjában meghatározott elek­troncső foganatosítási alakja, jelle­mezve az üreges testben elrendezett, szigetelőkkel megtámasztott elektródá­val (u. n. közbenső elektródával). «55 2. Az 1. igényben meghatározott elektron­cső foganatosítási alakja, azzal jelle­mezve, hogy a rezonátor mezőterét koncentrikus^ különösen hengeres, a homlokfellületeken kapaeitíve vagy gal­vánosan lezárt vezetők — egy külső és 60 egy belső vezető — határolják és a közbenső elektróda hengeres alakú, s a külső és belső vezető között van el­rendezve. 3. A 2. igényben meghatározott elektron- 65 cső foganatosítási alakja, azzal jelle­mezve, hogy a közbenső elektróda rö­videbb a külső vezetőnél úgy, hogy a rezonátor mezőterét két térre osztja, amelyek rése ken át vannak egymással 70 csatolva, 4. Az 1—,3. igényekben meghatározott elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve!, hogy a közbenső elektróda a végein, ill. a csőnek viszonylag hideg 75 helyein és különösen a rezonátor fe­szültségi csomóinak a közelében van az üreges testtel szemben szigeteltem megtámasztva. 5. Az 1—4. igényekben meghatározott 80 elektroncső foganatosítási állakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső .elektródá­inak a rezonátor mezőterón — előnyö­sen a feszültségi csomóban — keresz­ítülháladió hozzávezetése van, amely az 85 üreges testen szigetelten hatol! át, 6. Az 1—5. igényekben meghatározott elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső elektróda több elektródára van osztva, amelyek 90 különböző egyenfeszülllségeket kaphat­nak. 7. Az 1—6. igényekben meghatározott elektroncső foganatosítási állakja, azzal jellemezve, hogy a rezonátor mezőte- 9r> révei határos felületek valamely nem­ferromágneses, jólvezető anyagból (réz­ből, ezüstből ,molibdénböl, wolfram­ból, stb.) vannak. •>. 8. Az 1—7, igényekben meghatározott 100 elektroncső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a cső üzeme közben erősein felhevülő vezetők, (pl. a rács) valamely magas olvadáspontú anyag­ból (pl. molibdénből, wolframból), az 105 ezekhez csatlakozó vezetők pedig valamely jó hővezetőképességű anyag­ból (pl. rézből, ezüstből) vannak,: 9. Az 1—8, igényekben meghatározott elektroncső foganatosítási alakja, azzal no jellemezve, hogy a belső vezető áttört (vagyis rácsalakú), belsejében pedig katóda van, továbbá, hogy a belső ve­zető és a közbenső elektróda közötti távolság nagyobb, mint a közbenső 115 elektróda és a külső vezető közötti távolság, úgyhogy a belső vezető és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom