125050. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámú cső

:2 125050. képezhetik, amelyek a célnak megfelelő helyeken vagy gaívánosan vannak egymás^­sal összekötve vagy pedig csak csekély feszülbségkülönbséget kapnak. — A körül­•5 zárt (elektróda megtámasztására valö ezen szigetelőket célszerűen az üreges test rez­gésének feszültségi csomóiban rendezzük el. E rendszabállyal a dielektromós 'csilla­pítási veszteségek igen kis értéken •ítart-10 hatók. Ha az üreiges testtől körülzárt elektró­dákat felülletszerűen, különösen sík vagy hengeres felületekként képezzük ki, még pedig olykép, hogy keskeny oldalaik szo­'15 rosan az üreges test faláig terjednek, úgy azok az üreges test terét oly terekre oszt­ják, amelyek a képződött rések) révén egy­mással csatolva vannak. Ha pl. a rezo­nátort — a törzsszabadalom szerinti szer-20 kezetekhez hasonlóan — henger-szimmet­riás Lecher-rendszerként képezzük ki, úgy az üreges testben elrendezett elektródát célszerűen üreges henger alakjában ké­szítjük. Ha az üreges rezonátort középső 25 részében gerjesztjük, úgy ott feszültségi maximum hely, homlokEelületiein pedig fe­szültségi csomók keletkeznek. Ez esetben az üreges test hom tokfelületei és a körül­zárt elektróda között a végeken képziő­:30 dött rések a rezgési csomókkal esnek ösz­sze. E csomó vonalak közeliében rendezzük el előnyösein, a megerősítésre való szigetelő­ke1 !, valamint a körülzárt elektródához való áram.hozlzávezetést is. 35 Az üreges rezonátortól, körülzárt elek­tróda továbbá több részből is állhat, me­lyeik egymástól szigeteltek és pl. külön­böző egyentészültségékct kapnak. A talál­mány szerinti elektroncső gerjesztésére az 40 ismert kapcsolások bármelyikét, de különö­sein a fékmezős kapcsolást alkalmazhat­juk. — A rezonátor csekély csillapítása következtében az elektródákon nagy ve­zérlőfeszültiségek adódnak. Ezek az elek-45 troináramlásnak jó átvezérllését teszik le­hetővé és a cső jó hatásfokát eredmé­nyezik. Ha a zárt üreges rezonátort a fékmezős kapcsolásban akarjuk gerjeszteni, úgy cél-50 szerűen a rácselektródát, jobb hőelveze­tés céljából, az üreges rezonátor külső falaival gaívánosan összekötjük. A körül­zárt elektróda ebben az esetben a több­nyire negatív potenciálon levő fékezőelek-55 tróda. Avégből, hogy a rács és fékezőeltektróda közötti (térbe belépő elek trónok átvezér­lésének a javítását érjük él), .pl. a fékezo­elektródával kapcsolatban még járulékos vezérlöellektróidákat rendezhetünk el, ame- 60 lyek a katód és rács közötti térben az emisszió vezérlését létesítik. A találmány további jellegzetességeit a következőkben a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. Az 65 1. ábra oly ultrarövidhullámú cső hossz­metszete, amelynél a rezonátor mezőterét1 edény alakú külső vezető és az edényfenék közelében szabadon végződő vezető hatá­rolja. A 70 2. ábra oly ultrarövidhullámú cső hossz­metszete, a 3. ábra pedig keresztmetszete, melynél! a belső- és a külső vezető az egyik végen egymással gaívánosan összekapcsoltak. A 75 4. és 5. ábra a 2. és 3. ábrához ha­sonló ultrarövidhullámú cső hossz-j ill. keresztmetszete a katód és a rács közötti külön vezérlőelektródákkal. Az 1. ábra szerinti cső lényegileg a 80 fémből készüli edényalakú, hengeres (1) üreges .testből (külső vezető) és az edény­fönék közelében szabadon végződő koncen­trikus (2) fémhengerből (belső vezető) áll. A belső vezető üreges kiképzésű; végén 85 a X3) ráccsal, és annak belsejében a hajtűalákú (4) kálóddal! ellátott. A katódot az (5) szigetelőtest rögzíti a (2) belső vezető végén. A két ((i. (!') katódhozzá­vezelés szigetelte.!1 ., van a (2) belső ve- 90 zctőn átvezetve. A két (7, 7") fémgyűrű, amelyeken a katódihozzávezetések ugyan­csak szigeteltem vannak átvezetve, a rács­elektróda és az üreges belső vezető bel­sejében oly testeket határol! isi, amelyek 95 a gerjesztésre kerülő re zoná tort érre szem­ben más rezgésszámúak. Az edény alakú (1) üreges test be Ilse jé­hen az üreges hengeralakként kiképezett (8) elektróda (közbenső elektróda) van, 100 amely a (9) szigetelő testek segítségével, az üreges test belsejében levő homlokfelüle­leken van megtámasztva úgy, hogy sem tengelyirányban, sem sugárirányban nem mozoghat. A (8) közbenső elektróda a 105 rajzolt foganatosítási példánál csak kevés­sel rövidebb, mint a hengeres (1) külső vezető úgy, hogy a külső és belső vezető közötti hengeralakú tér két térre van meg­osztva, amelyek keskeny réseken át a vé- 110 giekein egymással közlekednek. A (8) köz­benső elektróda átmérője akkora, hogy a belső vezető és a közbenső elektróda kö­zötti távolság nagy, a közbenső elektróda és a külső vezető közötti távolság pedig 115 kicsi. így két, egyenlő saját frekvenciájú, die különböző nagy hullámellenállású re­zonátortén keletkezik, amelyek a végeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom