125010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aprószemcséjű kalciumkarbonátok kezelésére

4 125010. befelé és a,z (53) nyíláson át felfelé (és végül a (23) fenék fölött kifelé áramlik, ahonnan a (61) csőtoldatba kerüli, mely a (13) mosóihoz és a "(12) szivattyúhoz ft vezet (1. ábra). A (12) szivattyú a széndioxid és égési gáz keverékére szívást fejt ki melynek hatására a keverék az ismertetett úton halad, majd a (14) vezeéken át a (11) telítő tartályokba kerül. Ismert lü szerkezetű (62) zárószervek akadályozzak meg a gázoknak a (27) fenék feletti térből, közvetlenül a (35) tengely mentén, a (26) fenék fölötti térbe és a (25) fenék fölötti térből a (24) fenék fölötti térbe, szintúgy 15 a (22) fenék fölötti térből! a (23) fenék fölötti térbe szivárgását. Az (50) nyílás közelében ©ken dejzett (51) polcon tároló anyag zárat alkot és megakadályozza az égési gázkeveréknek a Ü0 (22) fenék fölötti térből! a (23) fenék fölötti térbe jutását. A (21) és (22) fenekek lényegében szárító- ós előmelegílő tűzihelyfénekek; az ezek fölött keletkező gázok igen nedvesek, miért is az eljárásnállhasz-25 navehetellenek. A (21) és (22), valamint a, (20) feneket a (29—31) nmffolakamrák égési gázai fűtik, mely gázokat a (63—65) csatornákon át a (66) füstjáratba és innen a (67) csatornán át a (62) fenék 30 felelii térbe és végül a (68) gyűjtőcsatornán át a, kürtőbe vezetjük. Az (51) polcon lévő karbonát által képzett zár a (22) fenék fölölti térben lévő égési gázoknak az (50) csatornám át a (23) fenék fölötti térbe 35 való szivárgását és egyúttal! az alul fekvő fenéken keletkező szédioxidgáz-keveréknek hígulását is megakadályozza. A (22) tűzlieilyfenék közeliében elrendezett (62) zái'ószerv a (22) fenék feletti térben levő égési 40 gázoknak a (35) tengely mentén a (23) fenék felel ti térbe lefelé szivárgását akadályozza meg. A (66) füst járatból! felfelé nyúlik a (66') kéménycsatorna (1. ábra), melyben a tetszőleges állásba hozható 45 (66") fojlószelep van elhelyezve. Ez szabályozza, hogy mennyi jut a (66) füstjáratban lévő égési gázokbból! a (22) fenékhez. A (46) nyílás közelében elrendezett (47) polcon lévő anyag alkotta zár megakadáf)0 lyozza, hogy az égési gázok a muffolakemencékből a (20) szárító fenékhez és innen a (17) kemencét környező helységbe szabaduljanak. ; A (21, 22) fenekek a (20) szárítófenók-55 ről jövő anyag előmelegítésére ős a mészlepényben szennyeződésként foglalt szerves anyagok kiégetésére valók. A (20) fenék tetszőleges hővezető-anyagból készülhet. Széindioxidgáz-fejlődés a (23) feneken fío kezdődik, majd az a (28) fenéken befejeződik. A (28') lángzó égési gázai fűtik az anyagot és a (28) fenék fölötti teret ós emellett meleget szolgáltainak a (27) fenéknek is. A (29, .30) és (31) muffola- 05 kamrák meleget sugároznak lefelé a (26), illetve (27) fenéken tároló anyagra, melyeit ily módon fűtenek. A (21, 28) fenekeik tűzálló' téglából, vagy tűzálló agyagból készülhetnek, míg a muffola-kamrák alsó- 70 (29', 30', 31') falai «karbofrax»-ból készülnek, mely karborundum kristályoknak és tűzálló agyagnak keveréke. A (24, 25) és (26) fenekek fölött elvonuló anyag gyakorlatilag nem kap meleget az e fenekek 75 alatti muffola-kamráktól. Ugyanis az anyag a kemence-töltet fenekén foglal helyeit és és a keverősaruk csak a kemencéiének! te lej ét érik és így az összekevert anyagnak rétege gyűlik össze, mely a tűzhely fenekje 80 fölött szigetelőréteget alkot. Ennélfogva valamennyi mul'fola-kamra hatásos melege lefellő sugároz és az utánakövetkező tüzelőfenék fölötti térre és anyagra hat. A (23) és (24) fenekek szükséges re- 85 akció melege a (25—28) fenekeken keletkezik, a (28) fenék közvetlen és a (25, 26) és (27) fenekek közvetett [ülésével. Azt találtuk, bogy a (25) fenék gázainak hőmérséklete akkora, hogy agá- 90 zok a kívánt célra alkalmatlanok. A (23, 21) fenekek elrendezése folytán a kárba vesző meleg hasznosítható, miáltal a kemence termikus hatásfoka nő és a gázok hőmérséklete oly mértékben csökken, hogy 95 a gázok a répáié telítéséhez alkalmassá válnak. A mészlepénynek vagy más kalciumkarbonátnak mind a muffolás, mind a közvetlen laugt ü/©leses 'tűzhelyekben való 100 hevítése folytán a mész jól kiég, miközben a kapott széndioxidból csak annyit keverünk az égési gázokhoz,, hogy a keletkező gázelegy a répáié kezeléséhez, alkalmas arányban far talm ázzon szénoxidot. Ha a 105 szükséges meleget csupán a muffola -kemencében állítanék elő, a kielet kezelt gázok széndioxid-tar talm a közel 10ü°/o volna; ez, túl nagy érték. Másrészről! a, szükségelt melegnek közveölen tüzeléssel való létesítésié H0 esetéin a széndioxid-tartalom túl alacsony Volna. A muffóliában és közvetlen tüzelésű tűzhelyben foganatosított hevítés folytán azonban a kellő mennyiségű meleget kapjuk és egyúttal a keletkező gázkeverékben 115 a kellő széndioxid-tartalmat is. ' A találmány szerinti eljárással a széndioxidgáz kívánt töménysége egyszerűen