124995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós, melaszban dús takarmány előállítására

Megjelent 1940. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #fM|§ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 124995. SZÁM. IV/e. OSZTÁLY. — S. 17877. ALAPSZÁM. Eljárás tartós, melaszban dús takarmány előállítására. Sveiiska Sockerfabriks AktieboJaget cég- Malmö-lben (Svédország). A bejelentés napja 1939. évi június hó 3 Svédországi elsőbbsége 1938. évi június hó 7. A találmány eljárás olyan tartós takarmány előállítására, mely nagy aránylagos mennyiségű melaszt tartalmaz. Melasztartalrnú takarmányt eddig me-5 lasz és növényi állati tápszerek, mmt búzakorpa, rozskorpa, árpadara, pálmamagliszt és hasonló anyagok keverésével állítottak elő. Emellett a melasz mennyisége a keverék teljes mennyiségének• leg-10 feljebb 55%-a volt. Ezek a keverékek, melyekben a melasz az összmenny is égnek kb. felét tette, vagy ezt csak kevéssel haladta meg, töb tekintetben hátrányosak, így pl. nem tartósak, hanem a tárolás 15 során könnyen penészednek, továbbá ragadós konzisztenciájuak. Ezekből az okokból nem is terjedtek el. Ahhoz, hogy tárolásra képes termékeket kapjanak, kénytelenek voltak a melasz mennyiségét 20 kb. 30 súlyszázalékra vagy ez alá csökkenteni. Melasztartalrnú takarmányba azonban kívánatos igen jelentékeny melaszmenynyiségek bevitelének lehetővététele. A 25 melasz tápértékénél fogva igen olcsó állati takarmány, mely gyors energiakifejtést tesz lehetővé és ennélfogva különösen előnyös igáslovak számára. A melasz a csontlágyulás (osteomalacia) ellen 80 ható szer is teheneknél, mely betegség olyan vidékeken, ahol k^vés kapásnövényt termesztenek, szokott fellépni. Nagy melasztartalrnú takarmánnyal szemben azonban azt a követelményt kel] 35 támasztani, hogy a tárolás során tartós legyen, továbbá, hogy könnyen legyen szállítható és kezelhető. Javasolták már könnyen kezelhető, aránylag nagy melasztartalrnú takarmány előállításán akként, hogy melasz és 40 száraz takarmány olyan keverékét, mely annyi melaszt tartalmaz, hogy töbhékevésbbé ragadós masszát alkot, brikettekké alakítanak, majd ezeket pl. gyapotmaglisztbő] álló bevonattal lálják el, 45 mire a briketteket rövid ideig tartó hőkezelésnek vetik alá, amivel kemény héjréteget létesítenek, mely a brikettek belsejében levő lágy masszát körülveszi. Ennek a takarmánynak azonban nagy 50 víztartalma miatt csak korlátozott tartóssága van és e takarmányt a levegő nedvességének behatása ellen gondosan kell védeni, mert a légnedvesség az említett héjréteg feloldására hajlamos, minekfoly- 55 tán ezek a brikettek ragadós masszává olvadnak össze. Javasolták továbbá már nagy melasztartalrnú takarmány előállítását akként, hogy a melaszt finoman elosztóit, szilárd 60 állati tápszerekkel keverik és a kapott keveréket szárításnak vetik alá, mimellett a terméket, pl. a szárítási művelet közben alkalmazott kavarás révén, szemcsés állapotban kapják vagy pedig ez 65 esetben is brikettekké való préselést alkalmaznak. A melasztartalom növelésére javasolták már az ekként kapott szemcsés termék keverését további melaszmennyiséggel, majd e keverék újbóli szárítását. 70 E rendszabály megismétlésével melaszban igen dús terméket lehet kapni. Azonban az ilyerrtakarmány, amelyben a melasz az egyes szemcséken nagyrészt felületi réteg