124981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kevertpolimerizátumok feldolgozására és javítására

2 124981. is a vulkanizálás titán feltűnően nagy szakítási szilárdságokat kapunk. Így az ásványolajfínomításnál kapott szénhidrogénkeverékeknek 10—20°/o-ig való hozzáadása-5 kor a szilárdsági értékek 20—'30°/o-sn.yi növekedést mutatnak. Csupán a keviertpolimerizátumnak 25«/o-át meghaladó mennyiségeknél mutatkozik e tulajdonságoknak észrevehető csökkenésié. Hogy e, feltűnő je-10 lemségeknek az oka a főleg telítetlen szénhidrqgiénekből állló ásványolajfínomítási termékeknek a kevertpolimierizátumok molekuláival való kémiai kötése, adott esetbein tiomöopolár kovalenciákkal, vagy pe,15 dig az, hogy a telítetlen kötések a vulkanizáláshoz hasonlóan kenet vészinek fel, vagy pedig az, hogy az ásványolajból származó szénhidrogének pólimerizálódnak, az egyelőre még eldöntetlen. .20 A találmány szerint alkalmazandó termékek kiindulási anyagaként egyrészt a tömény kénsavval való finomításnál kapott savkátrányokat használhatjuk. Ezeket először célszerűen fölös semlegesítő szerekkel 25 kezeljük. E semlegesítő keverékből a találmány szerinti eljáráshoz fontos szénhidrogénkeverékeket vákuumdesztillálással, például! 20 mm HgHnyo-máson ós 400 C°-ig menő hőmérsékleten, vagy oldószerekkel 30 való kivonatolással kaphatjuk. A semlegesítési keverékből a nemkívánt alkatrészeket színtelenítő- és fehérítőszerekkel, mint például derítőfölddel, az eljáráshoz fontos szénhidrogénektől elválaszthatjuk. Minden-35 esetre célszerűnek bizonyult, ha az: utolsó magasabban forró alkatrészeket, melyek kokszszerű maradékként maradnak vissza, valamely ismert fizikai módszerrel a semlegesítő keverékből a szervetlen reakciós 40 termékekkel együtt eltávolítjuk. Az ásványolajnak szelektív oldószerekkel mint furfuróllal, initrobenzoUal, fenollal, kéndioxiddal, szerves oldószerekkel, például benzollal kevert kéndioxiddal való é5 finomításánál az ásványolajtermékekből kioldott és az oldószer eltávolítása után, mint kivonatolási maradék visszamaradó szénhidrogénkeverékek ugyanazokat az előnyöket mutatják. A szelektív, oldószerekkel, 50 dolgozó eljárások azon a felismerésen alapulnak, hogy alacsony hőmérsékleteken az ásványolajban foglalt aromás és telítetlen szénhidrogének más mértékben oldhatók, mint a határszénhidrogének. Emellett azon-55 ban kvantitatív elválasztás nem következik be. E kivonatok tartalmazzák mindama vegyületeket is, melyek tömény kénsavval való finomításnál határszénhidrogénekké alakulnak át. A szelektív oldószerekkel kapott kivona- 60 tok még előnyösebb eredményeket adnak, ha azokat célszerűen vákuumdesztülációval a legalacsonyabban és legmagasabban forró alkatrészektől elkülönítettük. Ekként például a 12 mm Hg-nyomáson és 160—380 65 C°-on kéndioxiddal az úgynevezett Edeleanu-eljárás szerint kapott szénhidrogénkeverékek különösen alkalmasaknak bizonyultak. A desztillálás előtt előbb a desztillálandó anyagot semlegesíthetjük és a 70 szerves alkatelemeket leválaszthatjuk. A leírt előnyök mellett, melyek az ásványolajfínomításból eredő szénhidrogénkeverékekkel a fentebb említett kevertpolimerizátumoknak feldolgozásánál nem 75 vulkanizállt állapotban és nagy szakítószilárdság tekintieitében vulkanizált állapotban elérhetők, még további előnyre is kell! utalnunk. Kevertpolimerizátumon alapuló, a mértékein alul vul- 80 kanizált vagy kéntartalom tekintetében túladagolt keverékeknél gyakran megfigyelt és igen kellemetlen jelenség a vulkanizálásnál kémiailag nem kötött kénnek a felületre való vándorlása. E kivirágzásokat az 85 igényelt anyagok hozzáadásával megakadályozhatjuk. A szénhidrogénkeverékek továbbá öregedéssel szembeni védőszereknek is bizonyultak. A szakítási szilárdságok hosszabb időtartam után sem csökkennek 90 észrevehetően. Szdbadalmi igénypontok : 1. Eljárás kaucsukszénhidrogénekből, mint butadiénből és homológjaiból, kevertpolimerizálásra alkalmas telítetlen, mo- 95 nomer, szerves vegyületekkel, mint például akrilnitrillel, stirollal, stb. kapott kevertpolimerizátumok és effajta kevertpolimerizátumokat jelentős mennyiségben tartalmazó keverékek vulkanizálat- 100 lan állapotban való feldolgozásának könnyítésére és egyidejűleg vulkanizált állapotban fizikai tulajdonságaiknak, kiváltképpen szakítási szilárdságuknak javítására, melyre jellemző, hogy a ke- 105 vertpolimerizátumok mennyiségére vonatkoztatva, előnyösen 5 0/0 fölötti arányban, az ásványolajfínomításnál kapott, főleg telítetlen és kénsavban oldódó szénhidrogénkeverékeket adagolunk. 110 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy tömény kénsav behatására keletkezett savkátrányokból semlegesítéssel és vákuumdesztillálással, előnyösen 160—380 C°-o:n 115