124981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kevertpolimerizátumok feldolgozására és javítására

Megjelent 1940. évi október hó 15-én. MAGYAR Kni.UYlWB|Wr SZABADALMI MRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134981. SZÁM. IV/h/1. (Xl/b.) OSZTÁLY. — M. 11638. ALAPSZÁM. Eljárás kevertpolimerizátumok feldolgozására és javítására. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1939. évi november hó 17. Németországi elsőbbsége 1938. évi november hó 23. A találmány eljárás kaucsukszénhidro­génekből, mint butadiéniből és homológjai­ból kevertpolimerizáláshoz alkalmas telí­tetlen monomer szerves vegyületekkieil, 5 mint például akrilnitrillel, stirollal és ha­sonlókkal kapott kevertpolimerizátumok és effajta kevertpolimerizátumokat tartalmazó anyagok nem vulkanizált állapotban való feldolgozásának megkönnyítésére és egy-10 idejűleg vulkanizált állapotban fizikai tu­lajdonságaiknak, kiváltképpen a szakítási szilárdságnak a javítására. Az említett fajtájú kevie^tpdllimerizátumoki feldolgozásukkor lényegesen máskép visel-15 kednek, mint a természetes kaucsuk, me­lyet helyettesíteni hivatottak'. Szövetük nagyrészt annyira szilárd, hogy a henge­ren nem dolgozhatók fel minden további intézkedés nélkül, sőt, a használatos hen-20 gerművek a fellépő mehanikai igénybevé­teleknek idővel ismert lágyító és maszti­káló szerek alkalmazása mellett sem fe­lelmek meg. A jelenleg igen fontos, buta­diénből és stirolból kapott kevertpolimeri-25 zátumokból előállított keverékek hengeren való huzamosabb kezelés után is oly szilárd szerkezetűek, hogy a fűtött sajtóban a for­mában nem folynak elegendően. E jen lenség okát a kevertpolimerizátumoknak 30 már a monomer polimerizálásánál bekö­vetkező és a hengeren az elkerülhetetlent felmelegedés mellett előrehaladó ciklusos vegyületekké való átalakulásban sejthetjük. E nehézségek leküzdésére megkísérelték, 35 a kevertpolimerizátumokat, illetve az eze­ket tartalmazó keverékeket könmyieibb fel­dolgozhatóságuk végett hőképlékennyé te­gyék. Ez a módszer azonban nehézkes, mert a mindenkor alkalmazott hőmérsék­let, a levegőkeringés módja, a levegő oxi- 4a» géntartalma, a túlnyomás, a rétegvastagság és a képlékennyé teendő anyag felülete,, valamint a párhuzamosan haladó további ciklusosodás szerint egészen különböző vég­termékek keletkeznek. 45 ügy találtuk, hogy az ásványolajipar sav­kátrányaiból származó vagy a határszén­hidrogének főtömegéből szelektív oldósze­rekkel leválasztott, nagyrészt telítetlen és részben tömény kénsavban oldódó szén- 50» hidrogénekből álló keverékek kitűnően al­kalmasak arra, hogy előnyösen a szokásos lágyítószerek mennyiségét meghaladó já­rulékos mennyiségekben adagolva a kevert­polimerizátumokat tartalmazó keverékek 50 folyóképességét növeljék, .úgyhogy azok sokkal könnyebben dolgozhatók fel. Mimel­lett közönséges lágyítószerekkel vagy pedig hőképlékennyé tevő anyaggal való dolgo­zásnál a csekély képlékenység és az ennek 60-következtében való rosszabb folyás és egy­neműsítés folytán a késztermékeknek gyak­ran nincs meg a kívánt rugalmassága, e tulajdonságok a találmány szerinti járulé­kos anyagok hozzáadásakor egyenleteseb- 65' bekké válnak és a vizsgálati adatok inga­dozása észrevehetően csökken. A kevert­polimerizátumokból álló és ezeket tartal­mazó anyagoknak konfekcionálhatóságá­hoz fontos rétegkötési- és tapadási-szilárd- 70 ságok és az ezekhez szükséges ragadósság továbbá észrevehető mértékben fokozódik. Ezenkívül a találmány szerinti szénhid­rogénkeverékeknek a kevertpolimerizátu­mokat tartalmazó keverékekhez való na- 75-gyobb mennyiségű járulékos hozzáadásakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom