124966. lajstromszámú szabadalom • Csillefogó készülék
Megjelent 1940. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124966. SZÁM. XII/a OSZTÁLY. — B. 14328. ALAPSZÁM Csillefogó készülék. Bartos István csillés, bányalakatos, Pilisvörösvár. A bejelentés napja 1939. évi július hó 21. A bányákban szállításra alkalmazott csillék rendszerint lejtős pályán, siklón haladnak és azokat vonőkötél vezeti vagy vontatja. A szokásos elrendezés az, hogy a telt 5 csillék a lejtőn lefelé gördülnek, -míg a kiürített csilléket fölfelé vontatják. A lefelé haladó csillék sebességét is vonákötél meghatározott értéken tartja, nehogy a lefelé haladó csillék a kívánatosnál nagyobb 10 sebességgel gördüljenek. A lejtős pálya végén vízszintes pályarészre futnak rá a csillék, ahol megállanak és belőlük az anyagot a csillések a vonókötélről való lekapcsolás után kirakják. E csillések, illetőleg 15 kapcsosok, akik a telt csilléket a vonőkötélről lekapcsolják és a vendégkötél segítségével üres csilléket kapcsolnak rá a vonókötélre, nagy életveszedelembe kerülhetnek akkor, ha a telt csillék sebességét 20 állandóan tartó vonókötél vagy vendégkötél elszakad, mert ekkor a lejtős siklón felgyorsuló telt csille oly nagy sebességgel érkezik a lejtőnek vízszintes folytatásába, hogy ott már nem áll meg és a kötélszá-25 kadás miatt, a vonókötéíl fékjével! nieg sem állítható, hanem a nagy sebességgel rohanó csille az esetleg ott foglalatoskodó csillések vagy kapcsosokba rohanhat és azokat életveszélyesen megsértheti. Az ilyetn bánya-30 szerencsétlenségek, sajnos, miindezideig igen gyakoriak voltak. A találmány oly csillefogó készülék, mely az elszabadult, vagy a siklón a megengedettnél nagyobb sebességgel gördülő csil-35 léket megakasztja és amelynek lényeges része a pálya végétől különböző távolságban felfüggeszthető oly billenőkar, melyet, a csillék sebességeiktől függően lendítenek i5 50 ki, továbbá a csuklók körül elfordítható oly sorompó, melyet hajlékony kötél vagy lánc 40 segítségével kampós horog vagy kapocs tart lengő végénél fogva a pálya fölött és melyet a billenőkarnak a megengedettnél nagyobb sebességgel való kilemdítésénél a kampó vagy horog kiakasztása folytán saját súlya a csilléket megakasztó helyzetbe lendít. így ez elforduló sorompó elzárja a lejtőn legördülő csillék útját. A találmány egyik kiviteli alakja szerint rugóterhelésű, állítható ütközővel ellátott oly emelőt forgat el, mely terhelőrugóinak összenyomásakor ütközőjével a sorompótartó kampót vagy kapcsot kiakasztja, illetőleg kiüti. Igen lényeges, hogy e kiviteli alaknál a billenőkar csak akkor szorítja össze az ütközővel 55 ellátott emelőkar rugóit, ha annak kilendítési sebessége a megengedett értéket felülmúlja. Ha ugyanis a szokásos üzemi sebességgel haladó csille lendíti ki a billenőkart, akkor ez vagy nem éri el kilen- 60 dítésónek szélső helyzetében sem a rugóterhelésű emelőt, vagy ha el is éri azt, nem szorítja össze a terhelőrugókat anynyira, hogy az ütköző a kampót vagy kapcsot kiakaszthassa. A találmány értelmében a billenőkar felfüggesztési pontjának távolsága változtatható és így elérhető az, hogy a billenőkar kilendítésének szélső helyzetében másJ más pontján támadja az emelőt, amivel szabályozható az a sebességi határ, ahol a kampó vagy kapocs kiakasztása bekövetkezik. Ezáltal a csillék nagyobb üzemi sebességgel is járathatók, anélkül, hogy a reteszelő sorompó ok nélkül mőködésbe lépjen. A kiütési sebesség 75 még azáltal is állítható, hogy a rugóterhe-65 70
