124919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nikkelkarbonil előállítására

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MÁGYÁR KIRÁLYI W SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124919. SZÁM. IV/ll/l. OSZTÁLY. •— JP. 0033. ALAPSZÁM. Eljárás nikkelkarbonil előállítására. I. G. Fíirbeiiiiidiistrie Aktiengesellschaft Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1933. évi január hó 11.* Németországi elsőbbsége 1932. évi február hó 3. Nikkelkar bonilt ismeretesen akként ál­líthatunk elő, hogy szénoxidot vagy' szén­oxidot tartalmazó gázokat fokozott nyo­másom nikkelt tartalmazó anyagokra ha-5 gyuink behatni. Ha a nikkel ezekben a kiindulási anyagokban nincsen már kez­dettől fogva fémes, lehetőleg nagyfelületű állapotban jeliem, akkor azt addig, mielőtt a karbomilképződéshez alkalmazták, pör-10 költék és utólagosan redukálnák. Javasolták már a nikkelkarboniJ előállí­tásainál bizonyos kénvegyületeknek caa'kély mennyiségekben való hozzáadását, melyek­nek az az állítólagos hatásuk, hogy a 15 reakciót elősegítik és ezért «aktív» alak­ban jelenlévő kénnek nevezték. Kiindu­lási anyagként emellett többek között rtik­kellémes követ (ú. n. Nikkelematte) hasz­náltak. Ezt az anyagot azonban nem vetik 20 alá közvetlenül! a szénoxid behatásának, hanem először pörkölő- és redukálókeze'­lésmek vetik alá avégett, hogy í'émes álla­potba és föllazított alakba hozzák. Az eme előkezelés után az anyagban még eiset-2i, leg jelenlévő kén" azonban nem mutatja az ismert eljárás értelmében az aktív kén hatását. Meglepő módom úgy találtuk, hogy nik­kelt és ként tartalmazó termékek, mélyek 30 ömlesztéis útjain, pll. nikkelércek kohosílá­sánál, mint nikkel fémeskövet kaptak, a fentebb említett pörkölléses és redukálásos előkezelés nélkül simán nikkelkarbonilla dolgozhatók fel, A «nikkellfémes kő» vagy «nikkeimatte» egészen vagy részbein kén- 35 vegyületekből áll, melyeknek Összetétele mind a nikkelben jelenlévő idegen anya­gok, mint réz, vas kobalt, illtetve ezek vegyületei, mindpedig kéntartalma tekin­tetében tág határok között változik. 40 Meglepő, hogy effajta ömlesztéskor ke­letkezett tömör, fémes külsejű termékek szénoxiddal igein könnyen és gyorsan nil­kelkarbonil keletkezése mellett reagálnak. Ez annál feltűnőbb, miután az effajta fő­anyagoknál, pl. oly erős kémiai behatás, mint a pörkölés, külön rendszabályokat, főleg messzemenő aprítást igényel, ha azt akarjuk, hogy ez némileg gyorsan és "tel­jesem menjen végbe. &0, Az előnyök, melyek az említett kiin­dulási anyagoknak a karbonil előállítási­hoz való alkalmazásából adódnak, kivált­képen az olcsóságban, a reakciós edény terének jó kihasználását biztosító nagy faj- 5& súlyban és abban a tényben van, hogy az anyagok tömör állapotban alkalmazva por­képződésre nem hajlamosak, minekfolytán az ipari munka áramló szénoxiddal akna­kemeincékben nyomás alatt és körfolya- H0 " matbam igen könnyűvé válik. A találmány szerinti eljáráshoz gyakor­latilag különösen alkalmas kiindulási anya­gok oly termékek, melyek nikkel! és kén mellett még oly nehézfémeket is tártai»- 6í> máznak, melyek ként képe:ek megkötni, mint a réz, vas, kobalt, stb. Enmekfolytám * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a érteOmében a volt ©seh-szlováik szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: OItt"53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom