124905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magnézium elektrolitos előállítására

2 121905 elektródát a válaszfalon túl az elektrolitbe merítjük. Ügy találtuk továbbá, hogy ezt az elroncsolódást majdnem teljesen kiküszö­bölhetjük, ha mindkét elektródát, amelyek 5 mindketten közelítőleg a fürdő egész ke­resztmetszetén át érintik a iartály felületét, közel a fürdő fenekéig, mégpedig a vá­laszfalon oly mértékben túlnyúlóan márt­juk be az elektrolitbe, hogy a válaszfal-10 inak a fenéktől való távolsága többszöröse legyon az elektródáknak a fürdő fenéikétől való távolságnak. Ekkor ugyanis a válasz­fal likacsaiban levő elektrolit ellenállása annyival nagyobb az alatta levő szabad J5 elektrolit ellenállásánál, hogy mármost a válaszfalon sokkal kisebb feszültségesés folytán átfolyó áramrész oly csekély, hogy a termikus vagy elektrolitos behatás foly­tán előálló elroncsolódás már nem követ-20 kezik be. Emellett meglepő módon kitűnt, hogy az anódán felszabaduló klór felhajtóereje a sokkal nehezebb fajsúlyú elektrolitbein oly inagy, hogy a klór az anóda mentén 25 majdnem függőlegesen száll fel. A válaszfalnak az anódától való távolsá­gát a klór maradéknélküli felfogása végett emellett annál nagyobbra kell választa­nunk, minél mélyebben merül az anóda a •80 fürdőbe. Ha az elektrolit táplálásához megömlesztett, vízmentes és kiváltképen szén- és kovasavmentes magnéziumkloridot használunk, elérhetjük, hogy a felszálló klórbuborékok szórási mezője oly csekéllyé 35 válik, hogy e távolságnak csupán az elek­tróda bemerülési mélységének csekély tö­redékének kell lennie. Miután a magnézium is a fajsúlya és az elektrolit fajsúlya közötti csekély különb-40 ség ellenére függőlegesein a felületre száll, a katódát is egészen közel a válaszfalhoz, sőt ez alatt rendezhetjük el, ha a felszálló magnéziumnak a válaszfal megfelelő ferde felülettel való kialakításával a katódaíér 45 felé bizonyos vezetést adtunk. Másrészt a választófalat csupán oly mélyen kell az elektrolitbe bemártani, hogy az anódteret gázbiztosan zárjuk. A találmány szerinti elrendezéssel a vá-50 laszfal elroncsolását gyakorlatilag teljesen elkerüljük, egyidejűleg azonban a fürdő lényegesen alacsonyabb feszültségét is el­érjük, mely magasabb áramerősséggel való terhelést és ezáltal a fürdőegység jobb ki-5K használását teszi lehetővé. A vázlatos rajizok a találmány szerinti fürdő példakénti kivitelét szemléltetik, mi­mellett az 1. ábra a berendezés függőleges metszetét és a 2. ábra az alaprajzát mu­tatja. A vasból való (a) tartány, amely (b) 60 falazattal van ellátva, az elektrolit felvéte­lére való, derékszögű, keresztmetszetű (c) teret zárj;a körül. A vályú mindkét olda­lára felfekvő (d) fedő külső hosszoldalain két, a vályú falában vezetett és a fenéktől 65 messze álló, alul egyenes vagy ferde (e) válaszfal van. Az (f) katódák közvetlenül a válaszfal mellett vagy alatt vannak elren­dezve. A (g) anóda a fedélen gázttömítően van átvezetve. Az ekként alkotott anóda- 70 térben a felszálló klór összegyűlik és azt a (h) gázvezetőcsövön át további felhasználá­sához vezetjük. A 3. ábra nagyobb kemenceegység szer­kezetének példakénti kiviteli alakját szem- 75 lélteti-, ahol nagyobb számú, fentebb leírt egyszerű fürdőelemeket egymásmellé sora­koztatunk. tri elektrolízis termékeinek a találmány szerinti eljárással elért kvantitatív elvá- 80 lasztásával alacsony kw/h-szükséglet mel­lett 90 0/0-os és efölötti fémkitermelést és egyidejűleg 97—98ö,'o-os klórgázt érhetünk el. Az egyszerű, tömör válaszfalak elért tartóssága lehetővé teszi, hogy nagyüzemi 85 mértékben, gazdaságos kemenceegységekiet építsünk mechanikailag vagy termikusan veszélyeztetett bonyolult segédeszközök nél­kül. Szabadalmi igénypontok: 90 1. Berendezés magnézium előállítására magnéziumklorid elektrolízisével oly megömlesztett elektrolitból, amelynek fajsúlya nagyobb, mint a magnéziumé és amelynél az elektrolízist oly fürdő- 95 ben foganatosítjuk, melyben az anóda és katóda között az elektrolitba felül­ről bemerülő, nemvezető anyagból álló válaszfal van, melyre jellemző, hogy az anóda és a katóda, amelyek mind- mo ketten közelítőleg a fürdő egész be­resztmetszetéin át érintik a tartály felü­letét, fentről közel a fürdő nemvezető fenekéig van bemerítve és hogy a vá­laszfal alsó élének a fürdő fenekétől JQ5 való távolsága nagyobb, mint az elektró­dának a fürdő fenekétől mért távolságá­nak a kétszerese. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a jio válaszfalnak a távolsága az anódától kisebb, mint az elektródák bemerülési mélységének a fele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom