124905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magnézium elektrolitos előállítására

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MA6YÄ.R KIRÍLYI SZABADALMI BIKÓSiö SZABADALMI LEIRAS 124905. SZÁM. IV/hi. (VH/i.) OSZTÁLY. — F. 8918. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés magnézium elektrolitos előállítására. I. G. Farbe«!iidustrie Aktiengesellschaft Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1930. évi január hó 22.* Németországi elsőbbsége 1929. február hó 6-án. Magnéziumnak magnéziumkloridból vagy magnéziumkloridtartalmú ömledékekből való elektrolitos előállításánál vagy oly elektrolitot használhatunk, amelynek faj-5 súlya nagyobb, mint a katódosan levált fémmagnézium. Az utóbbi munkamódnak az az előnye, hogy az elektrolit felületén összegyűlendő fémmagnézium szennyezésektől teljesen mentes. Ennél az eljárásio nál viszont nehézséget okoz a két terméknek vagyis az anódosan fejlődő klórnak és a katódosan keletkező magnéziumfémnek egymástól kvantitatíve való elválasztása. Az elektrolizis termékeinek kvantitatív elvá-15 lasztásának a nehézsége fokozottabb mértékben mutatkozik, ha mint pl. kifalazott tartányban az elektrolizáló áramnak egyidejűleg a fürdő fűtését is el kell látnia.) mert ekkor a fürdő fokozottabb megter-20 helése folytán viszonylag nagyobb klórmennviségek is keletkeznek és fogandók fel. ." Közelfekvő volna az elválasztást áramot áteresztő, átmenő diafragma segítségével 25 foganatosítani. Kitűnt azonban, hogy bármely ainyágból előállított mindenféle diafragma szerkezeti összetételei rövid idő alatt a fokozott ellenállás folytán előálló erős túlhevülés következtében annyira nieg-3Q lazul, hogy effajta diafragmák gyakorlati használata ki van zárva. Például dróthálóból álló válaszfal, miként azt az NaClelektrolizisnél használják, rövid idő alatt szintén elroncsolódik. 85 Az elektrolizistermékek elválasztásának * Ez ,a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2, hivatalnál annak idején lett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 37056. másik módja, hogy az elektródák közé, lemondva az árambocsátásról, nem vezető airyagból való tömör választófalat rendeznek el, amely az elektrolitba legalább oly mélyen merül be, mint az elektródák. 40 Így szintén sikerül az elektrolizis termékeit egymástól teljesen elválasztani, emellett azonban igen nagy fürdőfeszültség és kiváltképen a válaszfal mindkét oldala között erős feszültségesés lép fel, mert az 4^ áramvonalak arra kényszerülnek, hogy a válaszfal alsó éle körül haladjanak. Az összes ama anyagok továbbá, amelyek effajta szigetelő válaszfalként tekintetbe jönnek, mint pl. a tűzálló kerámiai anya- 50 gok, bizonyos mértékig likacsosak és ennek folytán elektrolittel teleszívják magukat. Az áram jelentős része tehát itt is áthalad a válaszfalon és rövidesen annak elroncsolását idézi elő. A legerősebben vészé- 5^ lyeztetett a válaszfalinak ama része, amelynél utóbbi az ömledékből kiemelkedik. Itt a katódtérbein leválasztott, katódosan polarizált magnézium rakódik le és közvetlenül a válaszfalra fekszik fel. E helyen ^ tehát a katóda a levált magnézium révén a válaszfalhoz és ezzel az anódhoz is igen közeledik. Ennélfogva az áram jelentős része itt folyik át, úgyhogy a válaszfalnak eme helye különösen erősen melegszik, (

»^ mimellett a levált magnézium a válaszfal kovasavas alkatrészeit redukálás mellett megtámadja. Úgy találtuk, hogy a tömör válaszfalak eme elroncsolódása csökken, ha mindkét 70 a érteiméiben a volt cseh-SKlovák szatoadalnii