124904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázvizek mosásához

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124904. SZÁM. II /e. OSZTÁLY. — F. 8917. ALAPSZÁM. Eljárás gázvizek mosásához. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1929. évi december hó 14. Németországi elsőbbsége 1929. évi január hó 3. Kokszolóüzemek, szénlepárolőüzemek és gázgyárak gázvizei, általában mindama üzemek gázvizei, amely üzemekben kőszenet vagy barnaszenet részben vagy telje-5 sen elgázosítanak, ammóniák és egyéb bázikus jellegű anyagok (aminők, piridin és homológjai és egyéb nitrogénszármazékok) mellett főleg semleges olajokat és oldott vagjr szuszpendált fenolokat tartalmaznak. 10 A «fenolok» kifejezés alatt a következőkbon mindama szerves vegyületeket értjük, amelyek legalább egy fenolos hidroxilcsoportot tartalmaznak, vagyis a közönséges fenol mellett a krezolokat, xilenolokat, difenolo-15 kat, trifenolokat, fenolkarbonsavakat, kreozotokat, kreozotinsavakat stb. és amelyek fenolos természetük folytán maróalkáliákban oldhatók. E fenoltartalmú szennyvizek mérges voltuk és szaguk miatt hátrányosak 20 és kiküszöbölésük különböző tekintetből kifolyólag fontos kérdés. Számos kísérlet ellenére, hogy eme a gázvizekben jelenlevő értékes anyagokban való veszteséget elkerüljék, eddig még nem sikerült a fenolok"25 nak e gazvizekből való kinyerésére technikailag használható és gazdaságos eljárást találni. Javasolták már e szennyvizeknek benzollal vagy annak homológjaival való kimosását, hogy ezein az úton a fenolokat 30 kinyerjék (lásd pl. Rasehig, Zeitschrift für angewandte Chemie, 40. kötet, 1927. 897. oldal). E szerves oldószereknek illékonysága és egyéb a jelen használati célra hátrányos tulajdonságai folytán ez a kimosási 3h eljárás azonban nem gazdaságos. * Ez ,a nap az 5930/1939. M. E. sz. .rendelet 2. hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 37729. Ügy találtuk, hogy a fenoloknak a gázvízből való kimosására a folyékony trialkil-és triarilfoszfátok kitűnően alkalmasak. E vegyülctosztály főképviselőjeként könnyű hozzáférhetősége miatt a trikrezilfoszfátot 40 említhetjük, melyre a jelen eljárásnál főleg tekintettel vagyunk. A trikrczilfoszfái;nak a benzollal és annak homológjaival szemben mindenekelőtt az az előnye, hogy nem illékony. Továbbá vízben teljesen old- fö hatatlan és nagy fajsúlya folytán az elkeveredés után a kezelt folyadéktól igen könynyen újból elválik. A trikrezilf osztatnak a benzollal és annak homológjaival szemben legnagyobb előnye, hogy a fenolokat sok- 50 kai nagyobb mértékben képes felvenni. Kísérletek mutatták, hogy adott mennyiségű trikrezilfoszfát vizes oldatból mintegy a tízszeres mennyiségű knezolt veszi fel, mint az azonos mennyiségű toluol azonos fel- 55 tételek mellett. A trikrezilfoszfátnak sokkal nagyobb fenololdóképessége az alkalmazandó oldószer mennyiségét erősen csökkenti, mimellett a nem illékonysága, vízben való oldhatatlansága és fajsúlya a tri- 60 krezilfoszfátban való veszteséget oly csekély értékre csökkenti, hogy a fenoloknak gázvizekből való kinyerése gazdaságosan foganatosíthatóvá válik. A trikrezilfoszfát által felvett fenolokat 65 a fenolok elválasztásánál szokásos módon választhatjuk le. A fenolokat a trikrezilfoszfátból ledesztillálhatjuk, mégpedig vízgőzzel vagy anélkül, közönséges vagy csökkentett nyomáson. Még célszerűbb lehet, ha 70 a értelmében a volt cseh-salováik szabadalmi