124886. lajstromszámú szabadalom • Katódsugaras képbontó

á 124886. érvényesülő S > 1 viszony folytán fel­emeli á potenciált á V« szintről. E töltési folyamat közben az elem visszakerül a tértöltés hsitóköróbe s ez tqább Vs egyen-5 súlyi potenciált eredményez,. Az előfe-Szültség nélküli ikönoszkophoz viszo­nyítva, a letapintósngár áramának azo­nos erőssége mellett a,a egyensúlyi poten­ciál Vs csúcsértéke most a gyengébb tqr-10 llöltés folytán kissé magasabban van. Amint a letapiniósugár a ti időpontban elhagyja a« elemet, az egyensúly megszű­nik s a tértöltésből visszaáramló elektro­nok, lenyomják a potenciált a ts időpont 15 eléréséig, mikor az egész; folyamat újból kezdődik. Lényeges körülmény, hogy a ti időpontban beálló cisúcsértékű egyensúlyi potenciál egyensúlyi állapotnak tekin­tendő, a töltősugár által létrehozott Vo 20 potenciál ellenben nem, mert alacsonyabb lainnál, amelyre a meglévő tértöltés maga, képes volna újra feltölteni. Nyilvánvaló tehát, hogy létezik egy a Vo potenciálnál ikeízdődő és pozitívebb potenciálok felé 25 terjedő feszültségkörzet, melyben az elem gyakorlatilag mentes a 'tértöltésből szár­mazó elektronok befolyásától, s hogy ennélfogva a fennforgó körülmények kö­zött a fotóemisszió hatékonyan levezet-30 hető az anódához anélkül, hogy az ele­meknek evvel járó feltöltését ai tértöltés­ből származó elektronok lényegesen gyen­gíthetnék vagy kiegyenlíthetnék. Egy megvilágított ési a, megvilágítássá] 35 arányos fotóelektronáramot kibocsátó mo­zaikelem potenciáljának egy képperiódus alatti várható változásait a III görbe szemlélteti. A t2 időpontban beálló Va csúcsértékű egyensúlyi potenciál a foto-40 emisszió miatt mind a nemi megvilágított elemi, mind a közönséges ikonoszkop ese­téhez viszonyítva kissé, nagyobb. Amint a letapintósugár elhagyja az elemét (ti idő­pont) s az egyensúly megszűnik, a poten-45 ciál a fotoemisszió ós a tértöltés kölcsö­nös hatása folytán esik egészen a t2 idő­pontig, melyben a töltősngár érinti az ele­met. A töltősugá.rraíl való érintkezés; (U— t.i időköz) közben a potenciál legkisebb 50 értékéne esik, mely azonban, a fotüemisz­,s;zió miatt, kissé nagyobb Vo-nál. A töltő­sugár továbbmeinetele után negatív elő­feszültségű elemi hatékonyan leadhatja töltését az anődának, miinél fogva poten-55 ciálja emelkedik s a t* időpontban eléri a Vo' értékét. A letapintósngár, mely ebben a pillanatban, éri el ,az elemiét, újból visz­j-zaállítja az egyensúlyi potenciált s a fo­lyamat megint elölről kezdődik. Minthogy az egyensúlyi potenciál csúcs- 60 értékei megvilágított és nem megvilágí­tott elem esetében majdnem azonosak, a Vo'—Vo külön1 , síg jelenti a hatékony kép­i,otrnciálkülönbséget, mely a kép világo­wíga szerint változik és leiapintáskoi a tj,"> ("atolóellenállá«ban értőkének megfelelő feszültség-esőst létesít, amelyei azután a szokásos módon használhatunk fel. Nyilvánvaló, hogy a találmány sze-tiníl képbontó érzékenysége nemesik az iko- 70 noízkopénál nagyobb, hanem túltesz a íőlvoíolőa képfogó éi/jékenységén is, mi­mellctt. az új képbontó a íóhczotős kép fogénál ffllőpő zavaroktól i> kljesen men te®. 75 A találmány szerinti képbontó érzé­kenysége azonban, a mozaiklemezen alkal­ma aott szekundé r emisszióé r ősítéiss el még kb. iegy nagyságrenddeíl növelhető is. E célból aíZ átvitelre kerülő tárgy képét nem 80 a mozaikernyőre vetítjük, hanem egy át­tetsző fötokatódán létesítjük ,s az ezen, ke.­letkező, keresztmtetszeti intenzitásaiban az optikai képnek megfelelő, fotoemissziót , elektronoptikailag képezzük le a képér- 85 nyőn. Ennek a, berendezésnek nagyobb érzékenysége egyrészt azon alapszik, hogy az áttetsző rétegnek kb. háromszor ak­kora a ifényéraekenysége, mint a moaaik­' lemezé, másrésztj pedig azon, hogy a kép- 90 ernyőre esapódó fotoelektronok által léte­sített szekunder elektronok a fotoelek tró­nokat kb. ötszörösen erősítik. Minthogy a tárolóképes mozaik negatív előíeszültsége lehetővé teszi a képernyőn 95 akár optikai, akár elektronoptikai leképe­zés, útján létesített e'lektrcnemisszió haté­kony leszívatását ós az evvel járó feltöl­tésnek a képernyő megfelelő pontjain váló tárolását, a találmlány a tároló képadók ion hatásfokát jelentékenyen megjavítja. Szabadalmi igények: 1. Katódsugaras képbontó tárolóhatású képernyővel, jellemjezve egyidejűleg két, a képernyő két oldalán szinkron ioí mozgásban végigseprő oly katódsugár 'létesítésére alkalmas szervvel, .mely sugarak közül, az egyik a képernyő mozjaikelemeit letapintja, a másik pe­dig negatív előf észültségét ad nekik, IK 2. Az 1. igénypont szerinti képbontó ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom