124886. lajstromszámú szabadalom • Katódsugaras képbontó
á 124886. érvényesülő S > 1 viszony folytán felemeli á potenciált á V« szintről. E töltési folyamat közben az elem visszakerül a tértöltés hsitóköróbe s ez tqább Vs egyen-5 súlyi potenciált eredményez,. Az előfe-Szültség nélküli ikönoszkophoz viszonyítva, a letapintósngár áramának azonos erőssége mellett a,a egyensúlyi potenciál Vs csúcsértéke most a gyengébb tqr-10 llöltés folytán kissé magasabban van. Amint a letapiniósugár a ti időpontban elhagyja a« elemet, az egyensúly megszűnik s a tértöltésből visszaáramló elektronok, lenyomják a potenciált a ts időpont 15 eléréséig, mikor az egész; folyamat újból kezdődik. Lényeges körülmény, hogy a ti időpontban beálló cisúcsértékű egyensúlyi potenciál egyensúlyi állapotnak tekintendő, a töltősugár által létrehozott Vo 20 potenciál ellenben nem, mert alacsonyabb lainnál, amelyre a meglévő tértöltés maga, képes volna újra feltölteni. Nyilvánvaló tehát, hogy létezik egy a Vo potenciálnál ikeízdődő és pozitívebb potenciálok felé 25 terjedő feszültségkörzet, melyben az elem gyakorlatilag mentes a 'tértöltésből származó elektronok befolyásától, s hogy ennélfogva a fennforgó körülmények között a fotóemisszió hatékonyan levezet-30 hető az anódához anélkül, hogy az elemeknek evvel járó feltöltését ai tértöltésből származó elektronok lényegesen gyengíthetnék vagy kiegyenlíthetnék. Egy megvilágított ési a, megvilágítássá] 35 arányos fotóelektronáramot kibocsátó mozaikelem potenciáljának egy képperiódus alatti várható változásait a III görbe szemlélteti. A t2 időpontban beálló Va csúcsértékű egyensúlyi potenciál a foto-40 emisszió miatt mind a nemi megvilágított elemi, mind a közönséges ikonoszkop esetéhez viszonyítva kissé, nagyobb. Amint a letapintósugár elhagyja az elemét (ti időpont) s az egyensúly megszűnik, a poten-45 ciál a fotoemisszió ós a tértöltés kölcsönös hatása folytán esik egészen a t2 időpontig, melyben a töltősngár érinti az elemet. A töltősugá.rraíl való érintkezés; (U— t.i időköz) közben a potenciál legkisebb 50 értékéne esik, mely azonban, a fotüemisz,s;zió miatt, kissé nagyobb Vo-nál. A töltősugár továbbmeinetele után negatív előfeszültségű elemi hatékonyan leadhatja töltését az anődának, miinél fogva poten-55 ciálja emelkedik s a t* időpontban eléri a Vo' értékét. A letapintósngár, mely ebben a pillanatban, éri el ,az elemiét, újból viszj-zaállítja az egyensúlyi potenciált s a folyamat megint elölről kezdődik. Minthogy az egyensúlyi potenciál csúcs- 60 értékei megvilágított és nem megvilágított elem esetében majdnem azonosak, a Vo'—Vo külön1 , síg jelenti a hatékony képi,otrnciálkülönbséget, mely a kép világowíga szerint változik és leiapintáskoi a tj,"> ("atolóellenállá«ban értőkének megfelelő feszültség-esőst létesít, amelyei azután a szokásos módon használhatunk fel. Nyilvánvaló, hogy a találmány sze-tiníl képbontó érzékenysége nemesik az iko- 70 noízkopénál nagyobb, hanem túltesz a íőlvoíolőa képfogó éi/jékenységén is, mimellctt. az új képbontó a íóhczotős kép fogénál ffllőpő zavaroktól i> kljesen men te®. 75 A találmány szerinti képbontó érzékenysége azonban, a mozaiklemezen alkalma aott szekundé r emisszióé r ősítéiss el még kb. iegy nagyságrenddeíl növelhető is. E célból aíZ átvitelre kerülő tárgy képét nem 80 a mozaikernyőre vetítjük, hanem egy áttetsző fötokatódán létesítjük ,s az ezen, ke.letkező, keresztmtetszeti intenzitásaiban az optikai képnek megfelelő, fotoemissziót , elektronoptikailag képezzük le a képér- 85 nyőn. Ennek a, berendezésnek nagyobb érzékenysége egyrészt azon alapszik, hogy az áttetsző rétegnek kb. háromszor akkora a ifényéraekenysége, mint a moaaik' lemezé, másrésztj pedig azon, hogy a kép- 90 ernyőre esapódó fotoelektronok által létesített szekunder elektronok a fotoelek trónokat kb. ötszörösen erősítik. Minthogy a tárolóképes mozaik negatív előíeszültsége lehetővé teszi a képernyőn 95 akár optikai, akár elektronoptikai leképezés, útján létesített e'lektrcnemisszió hatékony leszívatását ós az evvel járó feltöltésnek a képernyő megfelelő pontjain váló tárolását, a találmlány a tároló képadók ion hatásfokát jelentékenyen megjavítja. Szabadalmi igények: 1. Katódsugaras képbontó tárolóhatású képernyővel, jellemjezve egyidejűleg két, a képernyő két oldalán szinkron ioí mozgásban végigseprő oly katódsugár 'létesítésére alkalmas szervvel, .mely sugarak közül, az egyik a képernyő mozjaikelemeit letapintja, a másik pedig negatív előf észültségét ad nekik, IK 2. Az 1. igénypont szerinti képbontó ki-