124857. lajstromszámú szabadalom • Kettős üvegezésű ablak
Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MA6YAB KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124857. SZÁM. Vlll/d. OSZTÁLY. — P. 0707. ALAPSZÁM. Kettős üvegezésű ablak. Pilkiiigton Brottiiers Limited cég- Liverpool, mint Leathwood Marcus Nicholas kutató vegyész, St. Helens, Eccleston Hill-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 22. Nagybritánniai elsőbbsége 1938. évi augusztus hó 23. A találmány egymástól légközzel elválasztott, két üveglappal vagy más átlátszó anyagú lappal üvegezett ablak. Az eddigi ilyen, kettős üvegezésű abla-5 koknak, mint ismeretes, az a hátrányuk volt, hogyha a légközben lévő levegő az egyik üveglap szomszédságában a harmatpont alá hűlt, akkor az üvegre nedvesség csapódott le, ami nemcsak a látást homá-10 lyosította, hanem arra is hajlamos volt, hogy az üvegen maradandó nyomokat hagyjon. Javasoltak már oly megoldást, mely szerint az üveglapok közötti térbe szárítóanyagot befogadó tartályt helyez-15 tek vagy pedig a lapok közötti teret ilyen tartállyal hozták közlekedésbe, mikor is a tartályt maradandóan vagy csak átmenetileg kötötték össze az ablakkerettel. Ezek a szerkezetek; azonban a gyakor-20 latban nem tudtak elterjedni, mert külsejük visszatetsző volt. A találmány szerint a. kettős üvegezésű ablakot oly szél-menti elválasztóréss|zel egymástól távoltartott, két üveglap al-25 kotja, mely szárítóanyagból vagy szárítóanyaggal telített anyagból áll, aholis továbbá a kát üveglapot az elválasztórészen kívül alkalmazott, oly elzáró vagy eltömőanyag választja el egymástól, mely 30 vízgőznek a levegőből a^ elválasztórészhez férését meggátolja. A rajz találmány szerinti, kettős üvegezésű lablak megoldási példájának egyik szélét keresztmetszetben szemlélteti. A rajz szerint a két 1 üveglapot a szél- 35 menti 2 elváilasztórész tartja, távol egymástól (úgy, hogy a lapok között a 3 köz marad; a lapokat és az elváliasztórészt a csatornás 4 fémkeiretrászek tartják össze. A 2 eilválasztóréslz azbesztcsíkolkból áll; 40 az azbesztet az ablak összeáHításia előtt felhevítjük, hogy nedvességtartalmát kiűzzük úgy, hogy az szárítóanyagul használható. A felhevítés után az elválasíató részt és az üveglapokat gyorsan össze- 45 tesszük úgy, hogy a lapok az elválasztórészen Valamivel túlnyúljanak, azután a lapok között lévő, az elvalasztoresjzen túleső teret az 5 kiöntöanyaggal töltjük ki, mely a küllevegőből származó vízgőznek 50 a 2 elválasztórészbe hatölását meggátolja, mely a 3 térben lévő vízgőzt elnyeli és a vízgőz nyomását elegendő mértékben csökkenti arra, hogy gyakorlati feltételek között nedvességnek az (1) lapok belső 55 felületére csapódását meggátolja. A találmány egyik változata szerint a 2 azbesztcsíkot vagy más nedvszívó anyagból készült, elválasztó részt a nedvesség elnyelésére alkalmas anyaggal, pl. 60 hevítéssel víztelenített réz-sizulfáttal telíthetjük. Ha a kettős üvegezésű ablak valamely keretszerkezetbe, pl. vasúti kocsi ablakkeretébe építendő, akkor az utóbbi alkot- 65 hatja az üveglapokat és az elválasztórészt összetartó szerkezetet, olyan keret helyett, mely, mint pl. a feltüntetett fémcsatorna, az ablakhoz kötendő.
