124856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kettős üvegezésű ablakok előállítására

2" 134856. kissé túlnyúlnak, a 6 cső pedig az elválasztórészen túl, mint 7-nél jeleztük, kifelé terjed. A 6 cső kinyúló 7 részére 9 csövet tolunk és azután az üveglapok közötti köz-5 nek az elválasztórészen túleső részét a 8 kiöntő anyaggal, pl. bitumennel kitöltjük. Ezután a csatornás 4 részeket az összeállított lapokra helyezzük, amelyekben, illetve amelyek egyikében a 9 csövet átbocsátó 10 nyílást létesítünk. Ennek megtörténtével a 3 légközben lévő levegőt, a 6 csövön át, részben kiszivatjuk és a légközbe mesterségesen szárított levegőt vagy száraz gázt vezetünk. Ezután a 9 csövet eltávolítjuk 15 és ennek a csőnek 5 nyílását a 10 dugóval elzárjuk, a 6 csövön kívül eső 11 teret pedig kiöntőanyaggal töltjük ki, amint azt a 2. ábra szemlélteti. A kiszivattyúzás és a száraz levegő vagy gáz bebocsátása megis-20 metélhető avégből, hogy a 3- légközben a száraz gáz mennyiségi arányát növeljük, így pl. 130/63 cm (nagyságú ablak esetén az a hőmérséklet, melyen a nedvesség lecsapódik, kb. 10 C°-ra csökken, ha a légközt a 25 külső levegő nyomásánál 4 mm higanyoszloppal kisebb nyomásra evakuáljuk és gyakorlatilag száraz levegőt bocsátunk be. A találmány egy változata szerint a 2 elválasztórészben, az 5 nyílással szemben 80 lévő ponton, egy mjásodik nyílást létesítünk, a 3 légközt az egyik nyíláson át részlegesen evakuáljuk és a másik nyílásom át mesterségesen szárított levegőt vagy száraz gázt vezetünk be- A kiszivattyúzást 35 és a száraz levegő vagy gáz bebocsátását egymással egyidejűleg foganatosíthatjuk, az utóbbit azonban — célszerűen — úgy korlátozzuk, hogy a légiköz nyomása a légköri nyomásnál jelentékenyen kisebb le•íO gyen- A második nyílást szintén eltömjük. A találm|ány egy további változata sss&rint az üveglapokat és az elválasztó részt a száraz levegő vagy gáz bebocsátásának tartamára tetszőleges eszközökkel ideigle-45 nesen összefogjuk, azután a szélek menti teret eltömjük és végül a csatornás 4 fémrészeket vagy raás maradandó tartókat a helyükre tesszük. /. A 2 elválasztórósz anyaga — célszerűen g0

•••- gumi, melyet csíkok alakjában alkalmazunk, kiöntő anyagul pedig, célszerűen, mtument használunk. A csatornás 4 részek célszerű tartószerkezetet alkotnak, de mint jeleztük, más tartók is alkalmaz-65 hatók. Száraz gáz alatt, természetesen, a kitűzött célra eléggé száraz állapotú gáz, de nem okvetlenül vízgőzt nem: tartalmazó gáz értendő. így pl. lakóházak ablakaihoz rendszerint elegendő, ha a légközben lévő QQ levegő vagy gáz vízgőztartalma olyan, hogy a levegő vagy gáz nem telítődik és így a fagyponton vagy néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten nem hajlamos arra, hogy nedvességet csapjon le, ellen- 55 ben pl. valamely hűtőkamra ablakához kisebb vízgőztartalom ajánlatos, A levegőt vagy szükség esetén a gázt bármely ismert eljárással, pl. úgy száríthatjuk, hogy azt szárító vegyszeren, pl. 70 kénsavon, kalciumkloridon vagy foszforpentoxidon át vagy ezek Ifölött vezetjük, vagy úgy, hogy a levegőt vagy gőzt fagyasztjuk, ill. a levegőt szárító vegyszerrel való előzetes szárítás után fagyasztjuk. 75 Minthogy azonban célszerűbb és gazdaságosabb, ha a légközben lévő levegőt csak részben helyettesítjük száraz levegővel vagy gázzal, ajánlatos, ha a bevezetett levegő vagy gáz szárazabb, semmint a kitű- g0 zött célra önmagában elegendő volna, hogy annak a lógközben megmaradt levegővel való keveréke eléggé száraz legyen. Azt a körülményt, vájjon a légközben valamely elvégzett eljárás eredményeképpen helyet g5 foglaló gázkeverék eléggé száraz-e vagy sem, kísérletileg igen egyszerűen, nevezetesen úgy állapíthatjuk meg, hogy az ablakot, ahhoz a hőmérséklethez képest, melynek a gyakorlatban alá lesz vetve, ki- 90 sebb hőmérsékletnek tesszük ki, mikor is a légköri nedvesség változásaira való tekintettel bizonyos tolareneiát hagyunk. A szokásos módon hengerekben tárolt széndioxid- ós oxigén- vagy hidrogéngázok g& eléggé szárazak arra, hogy azokat a közönséges célokra alkalmazott ablakok légközében lévő levegő helyettesítésére használhassuk. Magától értetődik, hogy üveg helyett az ÍQQ üveg pótanyagai, pl. eellulozaszármazékok vagy műgyantáik is alkalmazhatók. Smbadalmi igénypontok: 1. Eljárás egymástól szólmenti elválasztórósszel távoltartott, két üveglapból vagy l05 más átlátszó anyagú lapból és a lapokat, valamint az elválasztórészt összetartó szerkezetből álló, kettős üvegezésű ablakok előállítására, melyre az a jellemző, hogy az elválasztó részben a la- 110 pok közötti köz- és a küllevegő között közlekedést létesítő, egy vagy két nyílást alkalmazunk, az üveglapok közötti teret, széleik mentén, a nyílás vagy nyí-