124856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kettős üvegezésű ablakok előállítására

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGTAB KIRÁLYI mMjJI SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124856. SZÁM. VIII/d. (VIII/g.) OSZTÁLY. — P. 9706. ALAPSZÁM. Eljárás kettős üvegezésű ablakok előállítására, Pilkington Brothers Limited cég1 Liverpool, mint Leatliwood Marcus Nicholas kutató vegyész, St. Helens. Eeeleston Hill-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 22. Nagybritanniai elsőbbsége 1938. évi augusztus hó 23. A találmány eljárás egymástól légköz­zel elkülönített, két üveglappal üvegezett ablakok előállítására. Az eddigi ilyen, kettős üvegezésű abla-5 koknak, mint ismeretes, az a hátrányuk volt, bogy ha a légközben lévő levegő az egyik üveglap szomszédságában a har­matpont alá hűlt, akkor az üvegre nedves­ség csapódott le, ami nemcsak a látást ho-10 mályosítötta, hanem arra is hajlamos volt, hogy az üvegen maradandó nyomokat hagyjon. Javasolták már a légközben lévő levegő ritkítását avégből, hogy a nedves­ség lecsapódásának eshetőségét csökkent 15 sék, azonban a külső túlnyomás az üveg­lapokat meghajlította és ez a hajlítás ele gendő volt arra, hogy a két üveglap, külö­nösen ha nagyobb méretű volt és közönsé­ges táblaüvegből készült, egymással érint -2d kezesbe jusson. így pl. 130/63 cm nagy­ságú ablak és kb. 05 cm vastagságú tábla­üvegből készült üveglapok, valamint kb. 06 cm-nyi lógköz esetén az üveglapok egymással érintkezésbe jutottak, ha a, 25 belső nyomás a légköri nyomásnál kb. csak 12—25 mm higanyoszloppal volt kisebb. A hátrányos nedvesség-lecsapódás elke­rülésére javasolták már mesterségesen 3Q szárított levegőnek vagy száraz gáznak a két üveglapot egymástól elválasztó térbe vezetését; ebből indul ki a találmány, mely tehát kettős üvegezésű ablakok előállítá­sára irányuló, olyan eljárás, melynél mes­ug terségesen szárított levegőt vagy száraz gázt alkalmazunk. A találmány szerint egymástól szél­menti elválasztór ésszel távoltartott, két üveglapból vagy más átlátszó anyagú lap­ból és a lapokat, valamint az elválasztó 40 részt összetartó szerkezetből álló, kettős üvegezésű ablakot úgy állítjuk elő, hogy az elválasztórészben a lapok közötti köz-és a küllevegő között közlekedést létesítő egy vagy két nyílást alkalmazunk, az 45 üveglapok közötti teret, széleik mentén, a nyílás vagy nyílások nyitvahagyásával el­tömjük, a nyíláson, ill. az egyik nyíláson át a légközben lévő levegőnek legalább egy része helyébe mesterségesen szárított BQ-levegőt vagy száraz gázt vezetünk és az­után a nyílást (nyílásokat) úgy tömjük el, hogy a vízgőznek a küllevegőből a lég­közbe hatolását meggátolja. A rajz a találmány szerinti eljárás pél- 55 daképpeni kiviteli módjának mozzanatait szemléltető vázlat, még pedig az 1. ábra a kettős üvegezésű ablakot ké­szítésének közbenső állapotában, részleges keresztmetszetben, a 60 2. ábra ugyanez ablak jobboldali részét a készítés befejezése utáni állapotban, ugyancsak keresztmetszetben szemlélteti. A két 1 üveglapot a szélmenti 2 elvá­lasztórész tartja távol egymástól, úgy, 65 hogy a lapok között a 3 köz marad meg; a lapokat a -csatornás 4 fémkérettel' tartjuk össze. A 2 elválasztórész egyik pontján 5 nyílást létesítünk, célszerűen úgy, hogy az elválasztórész furatába rövid 6 csődarabot ft helyezünk. Az üveglapok szélei az elválasztórészen

Next

/
Oldalképek
Tartalom