124855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elágazó, vagy nagyobb mértékben elágazó láncú telített szénhidrogének előállítására, elágazás nélküli, vagy kevésbbé elágazó láncú telített szénhidrogénekből

Megjelent I i)40. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^SjHíA SZABADALMI B1KÓ8Á8 SZABADALMI LEÍRÁS 124855. SZÁM. lV/h/1. OSZTÁLY. —'P. 9689. ALAPSZÁM. Eljárás elágazó, vagy nagyobb mértékben elágazó láncú telített szénhidrogének előállítására, elágazás nélküli vagy kevésbé elágazó láncú telített szénhidrogénekből. N. V. De Bntaafsehe Petroleum Maatschappij cég-, Haag'. A bejelentés napja 1939. évi július hó 27. Németalföldi elsőbbsége 1938. évi szeptember hó 16. A találmány eljárás elágazó, vagy nagyobb mértékben elágazó láncú telített szénhidrogének előállítására 200 C°-nál alacsonyabb forrpontú elágazásnélküli 5 vagy kevésbé elágazó láncú telített szénhidrogénekből. Az eljárásnál célszerűen molekulánként 4—6 szénatomot tartalmazó szénhidrogénekből indulunk ki, pl. normál butánból, normál pentánból vagy 10 normál hexánból. Tiszta szénhidrogének helyett, a tekintetbe jövő szénhidrogéneknek egymással, valamint más szénhidrogénekkel létesített ktvérekéiből, pl. természetes gázfrak-15 dókból vagy hidrogénezett krakkolási gázfrakciókból is kiindulhatunk. Ismert tény, hogy a metánsorozat szénhidrogénjei az alumínium halogénsóinak — esetleg hidrogén-halogénekkel akti-20 vált —katalizátorkénti alkalmazása mellett izomérvegyületekké alakíthatók át; az ismert eljárásoknál azonban a tulajdonképeni izomerizáció mellett, számos, nemkívánatos mellékreakció, különösen 25 krakkolás is fellép. Azt találtuk, hogy a 200 C°-nál alacsonyabb forrpontií telített szénhidrogének ig~n jól alakíthatókát izomer szénhidrogénekké, tehát pl. a bután izobutánná, a 80 pentán izopentánná, a hexán elágazóláncú hexánokká, az oktán elágazó láncú oktánokká és a normál szénhidrogének keverékei vagy a közvetlen lepárlással kapott benzin, elágazó láncú vagy na-3"i gyobb mértékben elágazóláncú szénhidrogénekei tartalmazó keverékekké, semmi, vagy csupán csekély mennyiségű alacsonyabb vagy magasabb szénhidrogének képződése mellett, ha a szénhidrogénéivel 200 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten, 40 hidrogén jelenlétében, katalizátorokként, az alumínium halogénsóival kezeljük. Az új eljárásnál alkalmazandó hidrogénkoncentráció az egyéb reakció-feltételektől, pl. a reakció hőmérsékletétől, a íft reakció idejétől, az alkalmazott katalizátortól és aktiválóanyagtól, valamint a kiindulási anyag összetételétől függ és tág határok között változhat. Azt találtuk, hogy a hidrogénkonxentrációt a re- 50 akció többi feltételeihez képest úgy választhatjuk meg, hogy a szénhidrogének bomlása a lehetőség szerint megakadályoztassák, az elágazó vagy nagyobb mértékben elágazó láncú szénhidrogé- 55 nekké való átalakulás azonban még egyáltalában nem, vagy legalább lényegesen meg ne nehezíttessék. A hidrogén jelenlétének az a hatása, hogy a hidrogén jelenléte nélkül az alu- 60 minium halogénsóinak katalizátorkénti alkalmazásánál tetemes mennyiségben képződő melléktermékek keletkezését tetemesen csökkenti, úgyhogy az alumínium halogénsója teljesen vagy főként 65 izomerizáló katalizátorként működhet. Általában valamely adott kiindulási anyagnál az alkalmazandó hidrogénnyomás vagy koncentráció annál nagyobbra választandó, minél nagyobb a reakció- 70-hőmérséklet. A hidrogénnyomás vagy koncentriácó azonban nem növelhető korlátlanul, tekintettel arra, hogy az alumínium halogénsóinak, mint izomeri-