124841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektroncsövek szabad rácsfeszültségének megszüntetésére

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 134841. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. B. 547Ő. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés elektroncsövek szabad rácsfeszültségének megszüntetésére. Eisler László műszaki tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi december hó 12. Elektroncsövek rácskörében levő feszültség mérésénél, — oly esetekben, midőn a mérendő feszültséget adó telepnek, vagy feszültséget szolgáltató berendezésnek belső 5 ellenállása az elektroncső rácsköréneik ellenállásával egyező, vagy azt megközelíti — pontatlanságot okoz és a mérési eredményt meghamisítja az elektroncsöveik szabad rácsfeszültsége, mely az elektroncsőben 10 a rácsra íelrakódó elektronok folytán keletkezik. A mérési pontatlanság elkerülése céljából tehát a feszültséget adó telepnek bekapcsolása előtt a szabad r ácsi észültségét meg kell szűntetni. A szabad rácsfeszül fcsé-15 get megkísérelték már segédtelep alkalmazásával semlegesíteni, melyet a rács és az izzókatód közé megegyező előjellel kapcsoltak és mely szabályozható ellenállás közbeiktatásával a rácsnak oly feszültséget 20 adott, mely megegyezik az elektroncső szabad rácsának feszültségével, miáltal ez a feszültség a szabad rácsfeiszültséghez képest nem mutat feszültségkülönbséget. Ennél az eljárásnál tehát segédtelep alkalmazására 25 van szükség, amellett pedig a rács és. az izzókatód közötti feszültségkülönbség áramot hajt a mérendő telepbe, ami annak feszültségére befolyással van és ez a körülmény a készülék érzékenységét csökkenti. 30 A találmány szerinti eljárásnál és berendezésnél ezek a hátrányok kiküszöbölődnek. Az eljárás lényege az, hogy a szabaid rács feszültségét pozitív gázionok segítségével az izzókatóddal azonos feszültségűre 35 állítjuk és így a szabad rács ós az izzókatód között a feszültségkülönbséget megszűntetjük. Míg tehát az eddig használt eljárásnál a rácskörben, segédtelep alkalmazásával egy ponton oly feszültséget állítunk elő, mely nagyságra és előjelre megegyezik a 40 szabad rács feszültségével, addig a találmánynál a szabad rács feszültségét addig változtatjuk, míg megegyezik az izzókatód feszültségével. A csatolt rajzon az eljárás megvalósítá- 45 tására való berendezés példaképein kiviteli alakjának áramkapcsolási vázlata van feltüntetve. A rajzom (a) jelöli az,elektroncsövet, (b) az ennek működtetésére való anód telepet, 50 (c) a fűtőtelepet, (d) az anódkörbe kapcsolt milliamperemérőt, melynek kitérése jelzi az elektroncsőre adott feszültséget, (f) a feszültség méréséhez használt ismert kompenzáló berendezésnek a rácskörbe kap- 55 csolt telepét, (g) annak változtaiható ellenállását, (h) a feszültségmérőt, (k, m, n) pedig a kapcsoló érintkezőket. A (c) fűtőtelep áramkörébe az (i) változtatható ellenállás van iktatva, mellyel az izzókatód hő- 60 mérsékletét szabályozhatjuk. A berendezéssel a feszültségmérés úgy történik, hogy a (k) és (m) kapcsolóérintkezőket váltakozva zárjuk és nyitjuk és közben az (i) fűtőellenállással addig vál- 65 toztatjuk az izzókatód hőmérsékletéi, míg csak nyitásnál és zárásnál a (d) milliamperemérő ugyanazt a helyzetet nem mutatja. Ekkor a szabad rácsfeszültség a katódhoz képest megszűnt. Ennek megtör- 70 téntével a feszültséget a már ismert kompenzáló eljárással mérjük, nevezetesein előbb a (k) és (m) érintkezők zárásával a rács-áramkört rövidre zárjuk és megfigyeljük ebben a helyzetben a (d) milliam- 75 peremérő állását, azután pedig a (k) és