124812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos csőhegesztésre és gép ennek keresztülvitelére

124812. tani ezeln a ponton a fémnek idő előtti megolvadásától, mindemellieitt ez a hevítés (•17)-mél -a csövet teljes egészében ,a ru­galmassági határnak megfelelő hőmérsék-5 létre hozza, ami kiküszöböli a belső' fe­szültségeket s lehetőivé teszi a könnyű ko­vácsolást és ,a két összehegesztendő szél­nek könnyű egymáshoz közelítését. Ezzel szemben, minthogy egyetlenegy «völgyme-10 netű» (15) tárcsa van, az alatta fejlesztett ha (18)-nál aránylag nagy és elegendő ah­hoz, hogy a két szélnek kitűnői érintkezését biztosítsa. Az egyetlen (15) tárcsa a fé­met megfelelő és egyenletes hőmérsékletre 15 hevíti pontosan a hegesztés helyén. Így a meleg tökéletesen és a lehetői leg­hatásosabban egy helyre korlátozódik, esz­közlcidik: nem következik .be semmi ha­szontalan hői- vagy energiafejlesztés, a 20 gép igen nagy sebességgel és nagy szabá­lyossággal tud dolgozni, mimellett a csői felszínén esetleg meglévő érdesség nem hátrányos a gép hatásos működésére, mert a cső nagy ériintőfelülelet nyújt a (13) tár-25 csáknak. Az 5. ábrán látható, hogy az áram a cső belsején úgy halad át, hogy belül! (18)-nál ép oly tökéletesen biztosítja a he­gesztést, mint kívül (18)Hnál; ez az ered-30 meny az oldaltárcsáknak köszönhető1 , ame­lyek az áramot a csői belsején való átha­ladásra kényszerítik. Noha a 3. és a 4. ábra bizonyos, lát­szólagos hasonlóságot mutat, belátható, 85 hogy az elmozdulás iránya, azaz a nyíl iránya feltétlenül lényeges szerepet ját­szik a melegelosztás folyamatában: a (13) és a (15) közötti potenciáikülöinbség nyil­vánvalóan sokkal kisebb, mint a (7) és 40 a (8) közötti, mert a csői (lO)-nél hideg, míg a (15) alatt tökéletesen kalapálható állapotba jut. A feszültség esése a (8, 12) görgőik és a (9) cső között kisebb, mint a (13) görgőik és a (14) cső között: ez a 45 hatás csak még inkább kitünteti az 1. ábra szerinti elsői elrendezés hátrányait és mutatja a jelien találmány szerinti új el­rendezés előlnyeit, melyeket a 4. ábra tün­tet fel. 50 Mint a 6. ábra mutatja, a gép működését és az áramnak egy helyre való jobb kor­látozását még jobban meg lehet javítani azzal, hogy bevezetjük az oldalsó (21) nyomótárcsát, amelynek a (20) hegesztői-55 tárcsához képest bizonyos potenciálkülönb­sége van. Ép úgy, mint a 4. ábra szerinti esetben, itt is megtaláljuk a két, «hegymenetű» (19) tárcsát, a 'tápláló (22) főtramszformátort és az egyetlen (20) hiegesztőtárcsát: pontozva 60 tüntettük fel bennie az esetleges (19') tár­csát, mely elektromos összeköttetéshein áll a (19)-cel. E tökéletesebb kiviteli alak szerint a (21) nyomótárcsák a (24) transzformátor 65 szekunder tekercsére vannak kapcsolva, amelynek másik vége össze van kötve a «hegvmenetű» (19) és esetleg (19') tárcsák­kal. " Tegyük fel, hogy a (25) kapcsolót holt 70 állásba hozzuk; a (24) transzformátor-sze­kunder áramkörén nem folyik áram, te­kintettel ennek nagy reaktanciájára. A (22) transzformátoráram teljes egészéhein; a csö­vön halad át a (19) és a (20) tárcsa kö- 75 zött. Ha ezzel szemben a (24) transzformátor (25) kapcsolóját úgy szabályozzuk, hogy a nyilakkal jelzett irányban áram haladjon át és ez az áram megfelelően adagolva SO legyen, akkor a (19)-tői a (21)-hez a csö­vön át haladó áram erősségét csökkent­jük, a (21)-toil a (20)-hoz haladó áramot pedig növeljük. Elnnek a (19) és a (21) közötti csőrósz gyengébb melegítése és ez- 85 zel szemben a hegesztés helyén a fémnek erősebb hevítése lesz a következménye. Minthqgy a (22) transzformátort szabá­lyozni lehet a (23) kapcsoló segítségével, ezzel olyan szabályozó eszközt kaptunk, 90 amely független egyrészt a cső, melegítésé­tői és másrészt a rés melegítésétől ponto­san azon a helyen, ahol . hegesztést eszkö­zölni kell, ami az eddig ismert rendszerek egyikével, sem lehetséges. 95 A 7. ábra a készülék elvét szemlélteti, mely a «völgymenetű» vagy a hegesztői­tárcsának a csőrei gyakorolt nyomását a gép táplálóáramáhan előfordulható válto­zások függvényeként szabályozza. L00 A (27) hegesztőltárcsa, .amelynek áram­vezetéke egyszerűség okából nincs feltün­tetve, a (28) rugótól kapja a nyomást a (30)-nál csapágyazott (29) emelői közvetí­tésével. A (31) kézikerék, amely a (28) 105 rugó szolgáltatta nyomás szabályozására való, ellenhatást részbein a csőtől! kap a (27) tárcsával való érintkezés helyén (he­gesztőnyomás), részbein pedig a (32) tá­masztó peeek'tőil, melyre viszont a (34) kézi- no kerékkel szabályozható (33) menietesrúd hat. Erre a menetes rúdra rá van erősítve a (35) vasmag, mely alá van vetve az állványzattal szilárdan összekötött mágne­ses (36) tekercs hatásának, amely a (37) 115 áramforrásra a szabályozó (38) ellenállás közvetítésével van rákapcsolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom