124812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos csőhegesztésre és gép ennek keresztülvitelére

Megjelent 1940. évi október hól-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124812. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — M. 10809. ALAPSZÁM. Eljárás elektromos csőheggesztésre és gép ennek keresztülvitelére. Société Métallurglque del'Aisne, Paris, mint Sciaky Dávid. párisi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi május hó 29. Franciaországi elsőbbsége 1935. évi május hó 29. Ismeretesek már folytonos munkamenetű villlamos csőhegesztőgépek, amelyekben az áram odavezetése olyan nyomóvagy érintőtárcsákkal történik, amelyek 5 a csői oldalain vagy felső részén vagy pedig a rés széllein vannak elrendezve. A legtöbb, eddig javasolt gépnek az a hátránya, hogy a villlamos árammal való bőielMllítás nincsen alkalmasain egy helyre 10 korlátozva, és hogy az egyesítendő részek egymáshoz való közeledését biztosítani hivatott nyomás nem következik be alkalmasan a kellői pillanatban s így a hegesztés sebessége csekély marad, a teljesítmény Í5 pedig nagyon rossz. A találmány egyrészt új eljárás az áramnak odavezetése re és a csőiben való elosztására, másrészt olyan új elrendezése az elektródoknak, amellyel a jelzett hátrá-20 nyok elkerül heteik: a találmány szerinti gépnek az az eMtnye, hogy hibátlan munkát szolgáltat igen nagy gyártósebességgel és emellett mérsékelt energiafogyasztással. Ezenfelül, a hegesztőnőmérsekiét önmű-' 25 ködíő szabályozásának köszönhetően, az új gép lehetőivé leszi egyforma eredmény elérését a csői egész hossza mentéin. A csőhegesztőgépekben a nyersdarab elmozdulásának iránya fontos szerepet ját-30 szik: az áramvezető; görgők, amikor a cső hideg, tehát nagyon kemény és érdességet mutat (vagyis az érintkezés szempontjából nagy az ellenállása), nem lehetnek ugyanazok, mint akkor, amikor a csői forró, 35 tehát kalapálható, mert ekkor az érintkezés ellenállása igen gyengévé 'válik. Mindeddig nem okoztak gondot e fizikai jelenségek következményei. Egyes gépeik pl. egyszerűen két, a rés tengelyiére hielyezett vezetöitárcsát használnak: nyil- to vánvaló, hogy a «völgy menetű» elmozdulás irányához képest oldalit elhelyezett tárcsa sokkal, kevesebb hőit fejleszt, mint az eléje helyezett «hegymenetű» tárcsa, mert a «völgymenetű» tárcsa el- 45 lenállása sokkal gyengébb, mint a -«hegymenetű» tárcsáé. Ebben pedig súlyos hátrány rejlik, mert épp a «völgymenetű» tárcsa alatt jön létre a hegesztés és épp itt van szükség a legerősebb hevítésre. 50 Ezen a fogyatékosságon úgy igyekeztek segíteni, hogy különbözői szélességű tárcsákat használtak és pedig nevezetesen igen keskeny «völgy meine tű» tárcsát; ekkor azonban előfordul, hogy a tárcsa nem gördül 55 a rés tengelyében s ezért a hegesztési igen'hibás. Az is rossz, ha egyáltalában nem melegítjük a csőinek az alját (a réssel szemben'-fekvő oldalát), mert ,a fém, mivel akkor rugalmas marad, igyekszik 60 kitérni, mihelyt az oldalinyomás megszűnik és ez illluzóriuissá teszi a hegesztést, A csak két tárcsa alkalmazása tehát elvetendő. Vastag csöveken használva, a gép működése egészen rossz, mert mivel! az 65 áram csak a felületen halad, a cső belső fala nincs eléggé felhevítve és nem hegeszthető!, míg a külső fala el van égetve. Emellett a görgői, amelyen az áram kilép, igen gyorsan elkopik. 70 Még kifejezettebb a hátrány akkor, ha, mint egyes gépeken, villamosan összekötik a «völgy menetű» tárcsát a nyomó tárcsákkal, mert ebben az esetbein a hevítés éppen a hegesztés helyéin majdnem nulla, 75 tekintettel arra, hogy az áram legnagyobb