124810. lajstromszámú szabadalom • Antennaberendezés légi járművek számára

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. HAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRuSÁG SZABADALMI LEIRAS 134810. SZÁM. V/4. (VII/j.) OSZTÁLY. — L. 7836. ALAPSZÁM. Antennaberendezés légi járművek számára. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég", Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1939. évi június hó 21. Németországi elsőbbsége 1938. évi június hó 24. Légijármüvek adó-, illetve vevőantennája többnyire egy a jármű teste felett vagy alatt elhelyezett és az 'adó-, illetve vevőkészülékkel vezetékek, illetve kábelek 5 segélyével összekötött függőleges dipólból áll. Ennek az a lényeges .hátránya, hogy; a jármű fémrészei, különösen a .fémes repülőgéptest és a fémes szárnyak az adó-, illetve vevőmezőt erősen befolyásolják. En-10 nélfogva az antenna iránykarakterisztikája a vízszintes síkban nem köralakú, azaz a kisugárzás, illetve a vétel nem mindéin irányban egyforma, hanem erősen torzult iránykarakterisztika adódik, melynek egy 15 vagy több alsó és felső 'határértéke van. Ez a hátrány különösen kanyarodó .repülésnél jelentkezik, mivel a repülőgép ferde helyzetében a szárnyak árnyékoló hatása nagyon erős. Az antenna torzult .iránj'ka-20 rakterisztikája különösein a drótnélküli iránymeghatározásinál káros, mert meghamisítja az eredményt, de zavaró a rendes . hírátvitelnél is. A találmány szerint a hátrány elkerülése 25 céljából a légi járművek antennaberendezését több egyidejűleg ható egyes antennából tesszük össze, melyek egyrészt a fémes járműtest felett, másrészt pedig alatta vannak, és amelyek iránykarak-30 terisztikái úgy egészítik ki egymást, hogy a kisugárzás, illetve a vétel .minden irányban egyformán történjen. Az antennaberendezés előinyösem két egyes antennából áll, melyek közül az egyik a járműtest fe-55 lett, a másik pedig alatta van. Antennaként előnyösen dipólokat használunk, melyeket a további találmány szeriint függőlegesen egymás felett helyezünk el. .Ennék az az előnye, hogy az antennák kisugárzási, illetve vételi időpontjai nem .'kü- 40 lönbözinek egymástól s így az .idő-különbözetre visszavezethető járulékos irányzóhatás sem léphet fel. A találmány szerinti antennaberendezéssel elérjük, hogy az antennarendszer .min- tó den irányban egyformán sugároz ki, illetőleg minden irányból egyformán vesz, és hogy a kanyarodó repülés sem zavarja a kisugárzást, illetve vételt. A csatolt rajz , 50 1. ábrája a találmány egy példáképpemi kiviteli alakját, 2. ábrája pedig ennek működését szemlélteti. Az 1 repülőgéptest felett a 2 függőleges 55 dipól és alatta a 3 függőleges dipól van elhelyezve. Ezeket az egyes antennákat a 4 és 5 vezetékek kötik össze a 6 adó-, illetve vevőkészülékkel. Az antennák az adó-, illetve vevőkészülék bemenetelénél 60 célszerűen párhuzamosan vannak kapcsolva. A 2. ábra a két .antenna vízszintes iránykarakterisztikáját mutatja. Az a görbe a 2 felső függőleges dipól iránydiagrammja 65 magában véve, a b görbe a 3 alsó függőleges dipól iránydiagrammja, szintén magában véve. Az a és b iránydiagrammok nem egyeznek, hanem megközelítőleg tükörképei egymásnak, azaz az egyik dia- 70 gramm alsó értékhatárai a másik diagramm felső értékhatárainak helyén vannak. Mivel a két antenna a készülék bemenetelénél, össze van kapcsolva, a .c ©redő diagrammot nyerjük, mely nem hír alsó 75 és felső értékhatárokkal, hanem megkö-