124804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ólomnak acélhoz való adagolására

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI W^OM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134804. SZÁM. XVI/c. OSZTÁLY. — I. 3997. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés ólomnak acélhoz való adagolására. Inland Steel Company cégr Chicago, mint Nead John Hunter, East Chicago, (A. E. A.) jogutódja. A bejelentés napja 1938. évi november hó 29. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1938. évi május hó 2. A találmány eljárás és berendezés ólomnak acélhoz való adagolására és elsősorban általában „automata"-acél, „eszterga"-acél és „esavarvágó"-acél né-5 ven ismeretes acélfajtákra vonatkozik. A találmányt azonban nem korlátozzuk kizárólag az íioélak ez osztályaira, hanem az megmunkálandó aeélak minden fajtájára, illetőleg minden olyan acélra vo-10 natkozik, amelyekben ólomadalék valamely oélra kivánatos. Azt találtuk, hogy 0.01—1% ólomtartalom az acél megmunkálhatóságát nagy mértékben javítja. Ez tapasztalható ólom-15 nak akár úgynevezett „automata"-acélakba való bevezetésekor, akár más acélfajtákban való alkalmazásakor. Ha ólmot automata-aeélakba vezetünk be, akkor automata-acélaknak kén kölcsönözte tu-20 lajdonságait meghaladó jobb megmunkálhatóságot érünk el és ezenfelül az adalékok az acél erőművi tulajdonságaira nem hátrányosak. Ha ólmot viszonylag csekély, pl. 0,05%-ot meg nem haladó meny-25 nyiségű ként tartalmazó acélokban alkalmazunk, akkor jobb megmuukálhatóságot és egyes esetekben az itt említett „automata"-acólak némelyikének megmunkálhatóságával előnyösen összehasonlítható 3Q automata-acélra jellemző tulajdonságokat kapunk. Javasolták már ólomnak acélhoz „csövesedós" és „hólyagosodás" elkerülésére és sok más célra való adagolását. Az álta_35 lános nézet azonban az volt, hogy az ólom vasban nem oldható és ennélfogva az acélban hasznos eredmények elérésére nem alkalmazható. Ólomnak acélban korábbi szabadalmakban javasolt alkalmazása kivihetetlennek bizonyult. E szaba- 40 dalmak túlnyomórészt ólomnak acélba lényeges nagyságú tömbök alakjában való bevezetéséről szólnak. Ha ilyen tömböket azonban ömlesztett acél fürdőjébe vezetünk be, akkor ezek rendszerint azonnal 45 a fürdő fenekére süllyednek és ott maradnak anélkül, hogy az ólom az acélban gyakorlatilag eloszlanék. Az eddigi javaslatok szerint az ólomtömböket mindig a kemencébe vagy a kiöntőedénybe vezetik 50 be. Ólomnak a kemencébe való bevezetése különböző okoknál fogva kivihetetlen. Ólomnak a kiöntőedénybe való bevezetésekor azt tapasztaltuk, hogy igen nagy füst keletkezik és az ólomnak az ömlesz- 55 tett fürdőben ténylegesen elosztott menynyiségót nem lehet ellenőrizni. Az ólom kiválik és a fürdő fenekére süllyed, sőt a lecsapoló fúvókán átfolyik, még akkor is: ha a dugasz zárva van. 60 Azt találtuk azonban, hogy á fent felsorolt különböző nehézségek elli3rüíhetők, ha az ólmot az acélhoz, finoman elosztott alakban és burkolatlanul adagoljuk, miközben a megömlesztett acélát a formába 65 öntjük. A „burkolatlan" kifejezésen azt értjük, hogy az ólmot, amikor a megömlesztett fémfürdőhöz adagoljuk, nem zárjuk pl. fa- vagy papírburkolatba. Az ólmot 10—30 szemű szitán áthulló finom- 70 ságra aprítva, de kis ólombocsok alakjában is alkalmazhatjuk. Másrészt az ólom