124776. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső, különösen világító- és sugárzócső
2 124776. oxid vezetőképességének felel meg, akkor, mihelyt az elektródák között feszültséget hozunk létre.és kb. 1—2 mm gáznyomású argon van jelen, ködfénypontok képződ-5 nek, melyek csakhamar a függő kisülés jellegéhez hasonló fényívszerű jelleget vesznek fel. A ködfénypontok fellépéséhez rossz vezetőképességű anyagok jelenléte szükséges, ilyen pl. csak kevés elek! ron-10 kibocsátó fémoxid, így cirkóniumoxid is lehet, melynek azonban a kisüléskor nem szabad oly erősen bomlania, hogy a fém szabaddá váljék. A választandó gáznyomás nagy mértékben függ az elekiró-15 dák konfigurációjától és az alkalmazott gáznyomástól. (Neonnál kb. 5 mm gáznyomás jön tekintetbe.) A mellékelt rajz olyan elektróda-konfigurációkat mulat, amelyeknél a kisülés legelőnyösebben 20 1,7 mm nyomású argonnál, higany jelenlétében, következik be. Arra nézve, hogy a ködfény kis ülés valóban fényívszerű kisüléssé alakul-e át, a terhelő ellenállások nagysága, főként pedig az argon tiszta-25 ?ága is mértékadó; természetesen egyéb nemesgázokat is használhatunk. Neonhélium-keverék (80% neon és 20% hélium) nyomása általában nagyobb, még pedig kb. 6 mm. Az a kisülés, amely a 80 Ci katód és a H, segédeleklróda között adódik, nagyságának megfelelően 1—50 mA terhelésnél csak egyes kicsiny világító pontokat fog eredményezni, ezen a terhelésen felül valószínű, hogy mára fém§5 tartók is eléggé felmelegednek ahhoz, hogy részben ugyanazok a feltételek jöjjenek létre, mint izzított katódnál. Az első esetben a katód valóban hideg katód, a második esetben pedig olyan katód, 40 amelyet nem kell még külön galvánárammal hevíteni. Kitűnt, hogy a ködfénykisülés nem csak az ionok felcsapódó villamos energiája következtében, hanem a primer 45 íödfénykisülés fényével előidézett fényvillamos gerjesztés folytán is hozza léire i hideg-katód-hatást, mely azután a 'iödfény kis ülést füegő kisüléssé alakítja át. 50 Nienhold a szabadalmában (DRP 303322) rámutat arra, hogy a Hefner— Alteneck-féle fényívlámpa módjára, konaktgyujtással, gáztöltésű kisiüőcsövekben is lehet fényíveket előidézni és hogy 55 ilyen f ényívkisülések természetesen a Lieben-féle csőben is égnek. Ezenkívül kisütőcsövekben a fényív, amint megállapítható volt, csak különleges rendszabályok esetén lép fel pontosan úgy, mint a levegőben. A kontaktgyujtásánál gáz- 60 és egyúttal fémrészecskék is szabaddá válnak, melyek mint ionok a villamos szállítás szerepét átveszik. Nienhold megemlíti, hogy ezek a hatások csak igen nagy áramoknál lépnek fel, úgy látszik, 65 találmányának is ez a fő ismérve. Ha Nienhold a Lieben-cső tjpusába tartozó oxidkatódos csöveket valóban megvizsgált volna, akkor talán rájött volna a fent ismertetett hatásra;a Lieben-cső azonban 70 ezt a hatást csak igen nagy áramsűrűségeknél mutálja; ezenkívül a kisülés folyamatát először a katód izzításával cl is kell indítani; az 1—50 mA-es kicsiny terheléseknél a hatások előidézésérekülön- 75 leges aktivált katódok szükségesek, amelyeknél a katódán oxidokon vagy egyéb vegyületeken kívül szabod elektropozitív fémek is vannak. Ezek a hálások azonban csak a gáz- go nyomás tekintetében érvényes rendkívül kritikus feltételek mellett következnek be. E feltételekre fentebb már utaltunk: az ilyen csövek előállítási eljárásának leírása szemléltető példa lehet. Ha a 85 csöveket a találmánynak megfelelően igen erősen terheljük, vagyis pl. 0,6 mm átmérőjű katódhuzalokat 10 amperre], akkor fellép az a fényív is, amelyet Nienhold említ. A Nienhold-kisülés, amint 90 kitűnt, olyan feltételekhez is van kötve, amelyeket a szabadalom nem ad meg. Nienhold' csupán egy természeti tüneményt ír le, melynek kényszerűen be kell következnie, ha a kisülés a katódot és 95 anódot kellően felhevíti. Olyan ibolyántúli sugárzó előállítási eljárása, amely a fent ismertetett aulocleklronikus ködfény kisüléssel dolgozik. Kellően ismert eljárás szerint három íoo D átvezetést, melyek előnyösen kettős huzalokból állnak, az ábrán szemléltetett módon ólomüvegben F talppá lapítunk, a tányércsőhöz egyéb, közbenső üvegeket, pl. thüringiai és uránüveget5 végül pedig 105 pl. ultra-viol-üveget csatlakoztatunk. Kitűnt, hogy elegendő temperálás esetén tiszta ultra-violüveget is használhatunk a píatina-átvezel esek vagy máseffélék beforrasztására. Az átvezetésekhez ter- no mészetesen más fémek is alkalmasak, amelyek kiterjedési együtthatója ugyanakkora, mint az ultra-violüvegé. Rendkívül előnyös, ha a talpba az R jelű csövecskéket is beltlapitjuk: ezek hivatása 115
