124755. lajstromszámú szabadalom • Falak elektrolites termékek elválasztására kloridoknak, kiváltképpen a magnézium kloridjainak ömledékéből való elektrolizisénél
Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI W^HS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134755. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. — F. 8911. ALAPSZÁM. Falak elektrolitos termékek elválasztására kloridoknak kiváltképen a magnézium kloridjainak ömledékből való elektrolízisénél. I. G. Farbenindus'rie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1928 évi november hó 30.* Németországi elsőbbsége 1927. évi december hó 23. Az elektrolitos termékeknek el választására, kloridoknak kiváltképen a magnézium kloridjainak ömledékből való elektrolízisénél eddig a tűzálló anyagok ipari rának a termékeit, vagyis samottcsöveket, -lemezeket stb. javasoltak. Ezek azonban hosszabb-rövidebb idő alatt elroncsolódnák és kicserélésük az üzemet gazdaságtalanságig terheli. 10 Kitűnt, hogy a samottfalak gyors elroncsolása tisztán elektrolitos folyamat. A tűzálló termékeknek mintegy 18—30%-nyi likacsossága van és ezért elektrolittel teleszívják magukat és ekként az áramot ve-15 zetik, mimellett fém, pl. magnézium válik ki, amely a kovasavat redukálja. Ügy találtuk, hogy a tűzálló válaszfalak tartósságát lényegesen megjavíthatjuk, ha azokat tömör cserepet adó kerámiai 20 anyagú védőburkolattal látjuk el és ekként az áram áthaladását megakadályozzuk. Samottlemezt, az áram áthaladásával szemben pl. porcellánlemezrétogekkel védhetünk. 25 Ha a válaszfalakat egyáltalán tömör kerámiai anyagból akarjuk előállítani, akkor abba a nehézségbe ütközünk, hogy effajta anyagból való lemezek csupán meghatározott mértékig tartósak, mert a na-SO gyobb méretű lemezeken oly feszültségek lépnek fel, melyek az elektrolízis hőmérsékletén könnyen repedéséket és töréseket okoznak. Ha ezzel szemben megkíséreljük, hogy effajta nagyobb, többnyire szabadon függő gg válaszfalakat tömör kerámiai anyagból való derékszögű darabokból horony- és ékkötéssel állítsunk elő, akkor nehézségek mutatkoznak. A fürdőnek termikus kitágulása folytán az egész építmény megla- ^Q zul, amely ugyan nem vezet közvetlenül annak összedűléséhez, ellenben az egyes alkatelemek között képződő hézagok azj áramot áteresztik és ezzel megindul az egész építménynek kémiai behatás folytán 45 való elroncsolása. Ügy találtuk, hogy tömör kerámiai anyagból való nagyobb válaszfalakat akként állíthatunk élő, hogy azokat kisebb, előnyösen horonnyal és ékkel ellátott le- 50 mezekből tűzálló anyag alkalmazása mellett lapos boltozat alakjában összeállítjuk. Ebben az esetben ugyanis az építmény meglazulása folytán való hézagképződés nem lehetséges, mert a boltozatra nehe- 55 zedő nyomás, amely lényegében a lemezek önsúlyából ered és adott esetben rátétekkel (fedelekkel vagy hasonlókkal) növelhető, a képződő hézagokat mindig újból összenyomja, úgyhogy az áram nem go hatolhat át. Ez a körülmény döntő jelentőségű a válaszfalak tartóssága szempontjából és tekintettel az árampályában fekvő hézagok sjzámos voltára, nem volt előrelátható, hogy ezt az önmagában ismert 65 építési módot a szóbanlévő rendkívüli igénybevételhez is használhatjuk. * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmebcin a volt oseh-szlorvák szabadalmi hivatalnál .annalt idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 3381Í).
