124748. lajstromszámú szabadalom • Hegesztőszer magnézium és magnéziumötvözetek hegesztésére

Meg-jelent 1940. évi október hó 1-én. MÁGYÁR KIR ÄLYlWeMJ| SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 124748. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — F. 8873. ALAPSZÁM. Hegesztőszer magnézium és magnéziumötvözutek hegesztésére. I. G. Farbeniiidustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1929. évi május hó 10.* Németországi elsőbbsége 1928. évi június hó 12. Az alumíniumnak és ötvözeteinek hegesz­téséhez szokásos kálium- és litiumhalógón­sókat tartalmazó begesztiőszerek haszináíata magnéziumötvözetek hegesztésiénél! állalá-5 ban azért inem vállt be, mert ennél a mun­kás ügyességétől! igein sok függ és különösen arra kell figyelnie, hogy a hegesztési var­ratok só zárványokat me vegyenek fei!. A magnéziumötvözeteknél a hegesztési var-10 ratiban gyakran keletkeznek hólyagos he­lyek, melyek sót tartalmaznak, melyet nem liebet.oly kifogástalanul eltávolítani, hagy a kiragadás lehetősége tieljesen hiegszünjön. Ugy találjtuk, hogy az alább leírt össze-15 tételű hegesztőiszeír magnéziumötvözetek, ki­váltképen eme ötvözetekből készült bádo­gok kifogástalan hegesztését teszi lehetőivé. A találmány szeriinti begesztőszer halo­génsók keverékéből áll, melynek kationjai 20 kizárólag lítium és kálium és melynek anionjai ismert módon vagy klór és fluor, vagy torom és fluor» Effajta keverékek használhatóságának határa az egyik eset­ben mintegy 0.8—14 rész litiumklorid 1 25 rész káliumfluoridra, vagy a másik esetten 1—5 rész, litiumbromid 1 rész káliumfluo­ridra. A sókeverékeket vagy szárazon vagy pedig pl. vízzel gyúrt pépként használ­hatjuk. Különösen előnyösnek bizonyult, 30 ha azokat oldat, pl. vizes oldat alakjában vagy iszapolás alakjában alkalmazzuk, mert ebben az esetiben a túlnagy mennyiségű hegeiszítőiszer használatakor mutatkozó hát­rányokat úgyszóllván önműködiőien kiküsizö-35 böljük. Miután a vízben való oldáskor, úgy­szintén az Ómlesztéskor az anyag ionizál, természetesen megfelelői mennyiségű litium­fluoridiből Clitiumbromid és litiumklorid mellett) és káliumkloridból vagy kálium­bromidból is kiindulhatunk avégett, hogy *o azonos ionviszonyokhoz jussunk. Legjobb eredményeket kapjuk a sóké verek oly telí­tett oldataival, amelyek egyúttal nem ol­dott sót is tartalmaznak. Effajta oldatokait vagy 15 rész litiumkloridhak és 7.5 rósz u> káliumfluoridnak 100 rész vízben való fel­vételével, vagy 12.5 rész litiumtoromidnak és 5 rész káliumfluoridnak 100 rész víz­ben való felvételével kaphatjuk. E he­gesztőszereket, a fenéküledék miatt min- : >o denkori felrázás után a begeszitőhelyekre vékonyan felvisszük, majd pl. oxigénnel * és acetilénnel vagy hidrogénnel táplált dur­ranógázégőivel szokásos módon hegesztünk. Dolgozhatunk azonban telítetten oldatok- :>f> kai is. Különleges esetekben, amikor különö­sen alacsony olvaidáspontú hegesztőszer szükséges, pl. alacsony hőfokon olvadó öt­vözeteknél, alárendelt mennyiségű egyéb t;o álkálihalqgenideket, pl. káliumkloridot vagy nátriumfiuoridöt is adhatunk a he­gesztőszerhez, mimellett a li ti umsó és a kálüumfluorid arányát fenti határok között tartjuk. 6 5 A begesztőszer előállításához víz helyett egyéb, könnyebben vagy nehezebben pá­rolgó folyadékokat, pl. alkohol, glicerint vagy egyéb szerves anyagokat is használ­hatunk, amelyek maradékként az, említett 70 összetételű sókeveréket hagyják vissza. * Ez a nap az 5930/1939. M. E. ez. rendelet 2. §-a érteimébein a volt oseh-szlovák szahadaiiui hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: ÍJoüOT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom