124733. lajstromszámú szabadalom • Gázzal töltött villamos lámpa
Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124733. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — I. 4188. ALAPSZÁM. Gázzal töltött villamos izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságcégr, Újpest. A bejelentés napja 1931. évi július hó 30.* Ausztriai elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 8. A villamos izzólámpákat gázzal töltik, hogy a szál anyagának el párolgását csökjkentsék. A wolfram buzalú szokásos izzótlámpákat argómnál vagy nitrogénnel, vagy 5 pedig ezen két gáz keverékével töltik.. Ez a töltelék tényleg csökkenti a szál elpároligását otyannyira, hogy az ilyen izzólámpák időtartamuk megrövidítése nélkül magasabb hőfokkal] világíthatnak, mint a —K) kiürített izzólámpák. Megállapítást nyert, hogy a fentemlített gázokkal töltött izzólámpák szálai 2.400° C mellett éghetnek és emellett az izzólámpák idatartamának átlagos ideje 1.000—2.000 órát tesz ki. Mv 15 után ez, a hőfok még körüllhelül 900°-kai a wolfram olvadási pontja alatt fekszik, gyakran tették már fel a kérdést, miért} nem lehet az izzószál hőfokát tovább emelni, de eddig ezen kérdésre nem talál-20 tak kielégítő megoldást. Alapos elméleti és kísér le ti kutatás azt mutatta, hogy a gázzal töltölt villamos izzólámpa időtartamát lényegileg az úgynevezett Ludwig-Sorét jelenség határozza 25 meg, ami a következőkön alapszik. Ha a gázelegyben hőfok különbség áll be, akkor a tömónysóg'bein is különbség áll elö, és pedig, ha az egyik alkatrész a többi alkatrészhez viszonyítva relatív jelentéktelen 30 mennyiségbein van jelen és ezen ritka alkatrés2 molekuláris súlya a többi alkatrészhez viszonyítva nagy, úgy ezen ritka alkatrész a melegebb helyről a hidegebb helyre diffundál. ismeretes, hogy a gázzal töltött villamos 35 izzólámpa szálát mozdulatlan gázréteg veszi körül. Ezen gázréteg hőfoka az izzószál közvetlen közeiébein egyenlő a szál hőfokával, míg a gázréteg külső határfelületén egyenlő ezt a réteget körülvevő gáz 49 hőfokával. így kis távolságokon jelentékenyen nagy hőfoki különbségek keletkeznek. Ezért tehát jelentiős a Soret-hatás is, ugyanis a fentemlített szabály szerint a wolfram gőz relatív kis töményítésbein van 45 a gázban, mint ritka magas molekuláris súlyú alkatrész s nagy gyorsasággal diffundál a hidegebb tér irányában. így van ez az eddig szokásos töltőgázoknál, a nitrogénnél és argonnál, miknek molekuláris 50 súlya 28-, illetőleg, 40-t tesz ki, tehát csak 1/7, illetőleg 1/5 része körülbelül a wolfram molekuláris súlyának. Nagy változás következik be azonban, ha a nitrogén vagy argon helyett olyan 55 loltógázát használnak, melynek molekuláris súlya nagy. A tapasztalat megmutatta,, hogy ha a töltő gáz molekuláris súlya körülbelül a wolfram molekuláris súlyának 1/3-a, akkor az izzólámpák már lényeges 60 javulást mutatnak fel és a töltő gap magasabb molekuláris súlyálnál a javulás még nagyobb. Ebben az esetben csökken vagy elenyészik a Ludwig-Soret effektus káros hatása; kedvező körülmények között ez a 65 hatás még hasznos is lehet. Használtak már egy esetben magas mo* Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében ia volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: (>;J2ö2.
