124710. lajstromszámú szabadalom • Röpítőerős gáztalanító áramló folyadékok számára

Megjelent 1940. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI W^H» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124710. SZÁM. Il/e. (V/d/'<í. V/h.) OSZTÁLY. — J. ál3S. ALAPSZÁM. Röpítőeró's gáztalanító áramló folyadékok számára. Junkers Flugzeug-imd-Motorenwerke A. G. Dessau. A bejelentés napja 1939. évi október hó 4. Németországi elsőbbsége 1938. évi október hó 13. A találmány röpítőerős gáztalanító áramló folyadékok számára, melynél a folyadékot saját mozgási energia ja a körhenger alakú kivállasztóedény belső1 fala mentéin csavar-5 vonallalakú mozgásra kényszeríti. Az áramló folyadék ©mellett a kiválasztócdényben sa­ját sebessége és a nehézségi erő* behatása allait forgási testet képez,, melynek forgási tengellyé körül a folyadékban lévő1 gázok 10 dusulnak ós a leválasztó edény egyik hom­lokfalába torkoló csővezetéken át elveze­tőönek. Az ilyfajta ismeretes röpítőierős gáztala­nítóknak oily hátrányaik vámnak, melyek 15 hatékonyságukat vagy felhasználhatóságu­kat korlátozzák. A folyadék a leválasztó­qdényben mem képez egyenletesem kiala­kított, az egész leválasztóedényre kiterjedői üreges forgási testet. A nehézségi gyorsulás 20 és a súrlódási erői hatása folytán a folya­dék kilépési helye felé a folyadékáramlás rendezetten lesz, úgyhogy még az a veszély is fenn forog, hogy a folyadék a rendezeti len örvónymozgás következtében gázokat 25 újra felivesz és azokat a folyadék A?ezeté­kébe rántja. A találmány értelmében ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a leválasiztó­edény belsői falát az érintőlegesen belépő 30 folyadék részére! vezetékkel látjuk el avé­gett, hogy a lleválasztóedényen belül, le­hetőleg különálló sugár alakú mozgását fenntartsuk. A találmány példaképeni kiviteli alakját 85 a mellékelt rajz ábrázol ja. A Ileválasztó (1) házában van a (2) fo­ljyadékbeivezetiőí, mely a hengeresein kiké­pezett üneges (.3) levátasztáedénybe érintőd llegesen lép be. A leválasztóedény belsői fa­lán esavarvonalszeirííen körülfutó (4) mé- 40 lyedés van, mely az (5) folyadékéi vezetői vezetékbe megy át. A (3) leválasztóedény­nek a folyadék kilépési helyével szemben fekvő homlokfalából a (6) csatorna veztet a (7) •csillapítókamrába. Ez a (7) csilla- 45 pítókamra a íolyadékelvezetiő'vel és a sza­bad levegőivel csatornákkal van összekötve. A szabadba vezetői (10) csatornának (12) úszóval! vezérelt (11) szelepe van, míg ja (8) csatorna a folyadékéi vezető1 vezetékbe 50 beépített (9) sugár üreg szívónyílásával áll összeköttetésben. A gáztalanítandó folyadék nyomás alatt érintőlegesein áramlik be a hozzávezető nyí­láson át a leválasztóedénybe, melynek 55 alakja folytán az edény belső1 fala mentén csavarvonallalakú mozgásra kényszerül. A fellépő röpítőerő a folyadékot az edényfal csavarallakú mélyedéseibe szorítja és leg­alább, részben az egész edényen át a fo- 60 lyadék kilépési helyéig mint különálló ke­ringő sugarait vezeti. A folyadék kisebb fajsúlyú részei a folyadékmozgás forgási tengelye közelében gyűlnek össze és a gáz­alakú alkotórészek a felhajtóerő hatása 65 alatt, függőlegesen álló leválasztó esetében, a leválasztóedény homlokfalában lévői csa­tornán át, a csilliapító kamrába jutnak, míg a gázmentesítiett folyadék aleválaszltóedény­biőül való kilépése után a sugárfuvókán át 70 a follyadékkivezető: vezetékbe jut. A csilla­pító kamrában a gázalakú részek által ma­gávalrántott folyadék lecsapódik és azt a sugárfuvóka szívónyíHasához vezető össze­kötiőícsatornáján át újra a folyadékáramhoz 7í> • vezetjük. A sugárfuvóka szívóhatása acsüV

Next

/
Oldalképek
Tartalom