124703. lajstromszámú szabadalom • Szűrőberendezés képvetítőkhöz fekete-fehér filmeknek színes vetítésére

Megjelent 1ÍJ4Ü. évi szeptember hó 16-án. MA8TAB KI BALTI #SÖ|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124903.. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — B. 13585. ALAPSZÁM. Szűrőberendezés képvetítőkhöz fekete-fehér filmeknek színes vetítésére. Bresser Heiiirichiié szül. Hochegger Mária vállalati tulajdonos Köln-Mülheim. A bejelentés napja 1936. évi október hó 31. Fekete-fehér filmeknek színes vetítésére már eddig is színszűrőket iktattak a sugár­kévébe. Ezzel ugyan lehetséges volt szt­neket a sugárnyalábba közvetíteni, de egy-5 szerre több színes képárnyálatnak vetítése lehetetlen volt. Ezen ismeretes bereindezé­sekkell ugyanis ja sugárkévét, illetve a ve­títőfelületeket -csak egyszínűén színezhet­jük. Lehetetlen volt eddig, pl. tetszés sze-10 rinti rövid időközökben, egymásután kö­vetkező, több színes árny allatot, egymástól függetlenül a sugárkévébe hozni és pe­dig úgy, hogy a képnek kívánt helyéin a kívánt színárnyalat jöjjön létre. Lehetetlen 15 volt tengeri tájaknál, pl. a felső'' egyhar­mad kék égboltozatát kékkel, a középsői erdős részét zölddel és a sárga partot sár­gával, alsó harmadát pedig a víz színére árnyékolni. 20 Az eddigi ©fajta berendezések azért sem váltak be, miért a színezés üveglemezekkel történik, ami azzal a hátránnyal jár, hogy az üveg a fényt megtöri, az egymás mögé iktatott több üveglemez alkalmazása pe-25 dig a kép elltorzításáit eredményezi, továbbá az üveg tűi sok fényt nyel el. A találmány oly kép- és filmvetítő, mellyel a képtartalomhoz és a je'.enetváílto­ziáshoz képest, különösen fekete-fehér fil-30 meknél, megfelelői színes, halvány aláfes­tést, árnyékolást érünk el. Hajszálpoíntos­ságú szírihaitárok elérése nem fontos kö­vetelmény, mert a tárgyak éles elhatárolása magán a fekete-fehér filmen már meg 35 van. A berieindezés inem az egyes tárgyak, személyek stb. külön színezésére, hanem a kép bizonyos területeinek színes bear-' -nyékolására való. A találmány újsága a színszűrőíknek kü­lönbözéén színezett részekre A7 aló íelosz- $o tásában. és abban áll, hogy ily szűrőik egyrészt a kép ablak közelében, másrészt a lencse és a 'képszalag (film) között van­nak elrendezve. További újsága a színszűrők különleges 45 kiviteli alakja és elrendezése. A film és lencse között több különböző színű szín­szűrőitárcsa van, melyeket a továbbiakban színezéknek nevezünk és amelyek mozgat­ható tares a tartóban, annak elmozgatásai 50 nélkül, állíthatóan vannak elrendezve. E színezék a filmkép álapszínezésére valók. A lencse másik oldalán könnyen kieserél­hetiő és beállítható különböző színű szín­szűrők, az ú. n. színkeverSk úgy vannak 55 elrendezve, hogy azok forgó- vagy lengő­mozgással a lencse előtt, a sugárkévébe ik­tathatok be. A találmány további újsága, hogy a szí" nező'ül! és iszínkeverőül szolgáló színszűrők 60 tiszta 'ceiiilukozébal (pl. oelluluzehydrát, vis­kózafőllia stb.) váló vékony, üvegtiszt a hár­tyák. Ezt az anyagot víz, hidrogén, ecet, alikohol keverékével jól megmossuk ós tisz­títjuk, ezután pedig színezzük és szímszű- (,•> rémek használjuk fel. Az ily módon elő­állított és előkészített szűrő előnye, hogy a fényt nem töri meg, jól és simám bo­csátja át és a színhatás elmosódása nem következik be, ami az eddig e célra hasz- 70 nált üvegszíinszűréik közös hátránya volt. A színezőanyag a 'Cieililulózehydrátfóliával beinsőilleg összekötődik és félszívódik, ami még tökéletesebb fényátbocsátást nyújt. A színezel, a vetítő fénysugár segítségé- 75 vei, a vetítői'éhesén át, a vászonra vetített

Next

/
Oldalképek
Tartalom