124694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás len kotonizálására

Megjelent 19áO. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIR ^ LYI W^SS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1246!»4. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — B. 7833. ALAPSZÁM. Eljárás len kotonizálására. Rumpel Tadeusz mérnök, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi november hó 13. A találmány eljárás len kontonizálá­sára, mely az ílyfajta eddigelé ismeretes eljárásoktól eltérőleg 100 C° alatti hőmér­sékleten, vegyszerek kizárásával megy 5 végbe. Az eljárás azzal az előnnyel jár, hogy a növényi rostokban foglalt zsirok az eljá­rás folyamán sem nem befolyásoltatnak, sem nem távoznak. Az eljárás útján ka-10 pott kotonizált rostok tehát nemcsak nagy szilárdságúak, hanem jó ífonóképességűek is. A zsírmentesített és a mesterségesen zsírozott rostok fonókópessége tudvalévő­leg rossz. Ennek oka abban rejlik, hogy a 15 mesterséges zsírozásnál a zsírréteg csak a rostok felületéhez tapad, de a rostokon nem hatol át. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy kivitele olcsóbb az eddigieké­in Kél. és emellett erteiltes termieket szolgál­<tat, lamely -'tetemes, egészen 75%-ig ter­jedő mennyiségben keverhető a pamuthoz, A találmány szerinti eljárás terméke emellett, ellentétben az, eddigelé ismeretes 25 kotonizált lenrostokkal, önmagában, min­den hozzákeverés nélkül is megfonható' a Szokásos pamutfonógépekben. Az eljárás kivitelénél a következőképen Járunk el: •30 Mag- ós hosszlennek a fás részektől meg­szabadított szárait vagy lenrostokat, pl. lenhulladékot, 35—45 0° hőmérsékletű víz­fürdőben, a kiindulási, anyag minéműsé géhez képest 2—5 napig áztatunk. Szükség 35 esetén, pl. ha a kiindulási anyag a fás ré­szektől megfosztott, nyers lenszalma, a víz az áztatás alatt ki is cserélhető. Az, ázta­tott anyagot azután az áztatás közben old­ható állapotba átment ragasztósáéi* eltávo­lítása céljából erőteljes mosásnak vetjük 40 alá, mely művelet az eljárásnak igen fon­tos mozzanata. Az erőteljes mosás után, mely vagy spe­ciális mosógépekben vagy pedig ismételt erőteljes öblítéssel és töréssel történik, a 45 fölösleges vizet kisajtoljuk vagy kicentrí­fugáljuk, majd durva fellazítás követke­zik, pl. nedves farkasban és végül a szá­rítás. A szárítás lehetőleg úgy végzendő, hogy 50 a nedvesebb rostanyag melegebb, pl. 75TM -85 C°-u levegővel, a mindinkább szárazabb rostanyag pedig hidegebb levegővel kerül­jön érintkezésbe. A megszárított félterméket azután fi- 55 nomlazításnak és esetleges utánatisztítás­nak vetjük alá, mely műveleteket a szo­kásos pamutipari gépekben végezzük, ami­kor fonható rostot, ú. n. „kotonin"-t ka­punk. 60 A kapott rost pamuttal keverhető, dur­vább fonalak előállítása céljából. Ha fino­mabb kotonint kívánunk kapni, mely nagyobb százalékarányban keveirhető a pamuthoz, vagy mely finomabb fonalak 65 előállítására alkalmas, akkor á kapott ter­méket kártoljuk is. A kártolás után kapott termék, pamut hozzáadása nélkül, a szokásos íinom.fonógépeken, önmagában is font ható. 70 Az ismertetett eljárás útján kapott kotonin barnás-szürke színű. Fehér vagy fehéres kotonin előállítása céljából az el­járás második fázisa, az erélyes mosás után fehérítési eljárást iktathatunk be. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom