124684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a képtávírás módszere szerint egyes jelekre felbontott írásjelek átvitelére
Megjelent 1940. évi szeptember hó 16-án. íb3SA SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124684. SZÁM. "VII/J. OSZTÁLY. — L. 7204. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés a képtávirás módszere szerint egyes jelekre felbontott Írásjelek átvitelére. C. Lorenz Aktiengesellschaft gr.yári cég-, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1930. évi október hó 24. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 31. Ismeretes írásjelleknek oly módon való átvitelié, hogy a betűket pontokra bontjuk fel és e pontokat a képtávírászat módszerei szerint visszük át az adás helyé-5 riőUl a vétel helyére. Ismeretes azonkívül az adóberendezést írógép módjára kiképezni és a 'képjelleket, melyekből a betűket összeillesszük, vezető) szegmensekkel! ellátott, mozgásba hozott tárcsákkal, érint-10 keziőíkkell, bütykös tárcsákkal vagy más hasonló eszközökkel leadni (képírók). Ismeretes azonkívül!, ily készülékeknél a küllőn szinkroinizálóberendezést olymódon megtakarítani, hogy minden egyes ki-15 bocsátott jellet a vevőkészüléken a regisztrálószalagra többszörösen feljegyzünk, így elérjük azt, hogy a szinkronizmustól valló eltérés esetén, a vevőinél feljegyzett sorok közül! legalább egy teljes, azaz1 ol-20 vasható. Ennek az eljárásinak megvan azonban az a hátránya, hogy az írás sorai a vételinél a szinkrólnizmustól való eltérés foka szerint a papírsz állagon többé vagy kevésbbé ferdék. Gyakran elegendői ez az 25 eljárás akkor, ha az ilymódön átvitt táviratokhoz csak oly személyek férnek hozzá, akiknek ezekkel 'miniden nap dolguk van. Ha azonban ezeket a táviratokat a nagyközönség részére is hozzáférhetővé akar-30 juk tenni, akkor az ilynemű feljegyzés gyakran kellemetlen, mivel ezeknek gyors olvasásához bizonyos gyakorlat szükséges. A találmánynak tehát az a feladata, hogy az írás jelleket csak egyszer jegyezze 85 fel és oly egyszerű szinkroniálási módszert alkalmazzon, mely az átvitelhez szükséges időt vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben hosszabbítja meg és mely a vevőkészülék költségeit lehetőleg csökkenti. Ezt úgy érjük el, hogy az írásr W. jelleket alkotó képsorok közötti szünetekben szinkronizáló lökéseket adunk, melyek az írókészüléket az állandóan forgó motorral kapcsolják. A találmányt a következőikben néhány 45 példában magyarázzuk meg. Az 1. ábra vázlatos nézet, melyen a találmány elve magyarázható. A 2. ábra az új elrendezés egy példa jár nak távlati képe és részben vázlatos 50 nézete. A 3. ábra a 2. ábrán feltüntetett berendezés egy kiviteli alakjának nézete. A 4. ábra utóbbinak végnézete. Az 1. ábra szerint az (1) vétellszalagon 55 egynehány betű (A, B, C, D) van feltünr • tetve. Az (1) szalagon a keresztirány ban futó minden (2) képsor számára, a képsor megkezdésekor adott rövid szinkronizálólökés ponttal van jelölve. A feltün- 60 tellett példa szerint az egyes betűket hét képsorral állítjuk eliői. A betűk közötti szünetekben nem szinkronizáltunk, mert az nem szükséges. Az egyszerűség végett a képírónak csak 65 a találmányt jellemzői részei vannak feltüntetve. Más részek, amelyek a találmány megértésére szükségtelenek, nincsenek feltüntetve. A 2., 3., 4. ábra szerinti íróberende- 70 zésnék úgynevezett Meyer-félle (C) éle és (S) ellenéle van, mely a (C) éllel együttműködik, hogy a lökéseket ismert módon a (P) szalagra rajzolja. E szalag csak a 3. ábrán látható. 75
