124680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegcsöveknek üvegtartályokhoz való olvasztására

1^4680. 3 olvasztáshoz szükséges hőmérsékletre he­víti és a megolvadt burafemékrészeket rá­szorítva, belsői, átlapolással hozzáolvasiztja (6. ábra). Egyben pedig a láng, a (20) 5 cső aerodynamikai átáramlási ellenállása folytán, az összeforrasztási helyet belső' túl­nyomás alatt tartva, arainak elzáródását (mely az olvadt üveg felületi feszültsége folytán következhetne be) meggátolja, sőt 10 kellő beállítás esetén az összéolvasztási hely nyílásának belső' keresztmetszetét e hely töiJlcséresrc való felfújásával ki is bőivit­heti. Az összeolvadás befejezte után a (18) égő1 gázbozzá vezetését elzárjuk, vagy az 15 égőt nyomóMgX'ezétiékre kapcsoljuk, hogy a (17) láng elaludjon és helyette hideg gázáram fúvódjék át az összéolvasztási he­lyen, mely azt megszilárdulásáig lehűti, minek megtörténte után a megcsövelt burát 20 a (21) pofák olldása után kivesszük a (16) támaszból! és teljesen lehűlni hagyjuk. Az eljárás rendkívüli előnyei már fenti ismertetósbiőii! is kitűnik, mert világos, hogy az összeolvasztás közben a bura és 25 cső relatív mozgatása nem szükséges, és hogy az összeolvasztás a bura alakjának és falvas tagságának egyenetlenségei tői füg­getlenül helyesen fog végbemeinni, hacsak a lláng a cső tengelye irányában hat. Nem 30 feltétlenül szükséges a (18) égő mozgatása sem, mert azt az, égőit tápláló gázelegy nyomásának változtatásával pótolhatjuk vagy el is hagyhatjuk,, viszont a fenti két rendszabályt esetleg együttesen is fogana-35 tosíthatjuk. Minthogy pedig a lángnak nem kell hosszúnak lennie és az kis égőiből indulhat ki, a csövelés helyét illetőleg sem vagyunk megkötve, mert kellői alkatú égőivel a burát bármely, sőt több helyén is 40 csövelihetjük. Utóbbi esetben célszerű le­het, hogy a láng és égéstermékei által a bura belsejében létrehozott túlnyomást a már meglévői cső ideiglenes elzárásával és/vagy a bura nyitott végén nagyobb ki-45 áramlási ellenállás létesítésével növeljük. Ez utóbbi rendszabály egyéb esetekben is célszerű lehet és legegyszerűbben úgy fo­ganatosítható, hogy a burára fojtőszervct. pl. központos nyílással ellátott (a 3. ábráin 50 (21') jelzésű, szaggatott vonallal feltün­tetett) fémtárcsát helyezünk, mely az égés­termékek kiáramló keresztmetszeténeik foj­tásával azok kiáramlási ellenállásíat növeli. Vezethetjük az eljárást úgy is, hogy a 55 láng először csak a 4. ábrán jelzett műve­letet végezve el, a még zárt burához csak felületileg olvassza a csövet. Minthogy a (20) csövet a csöveléskor mozgatni vagy forgatni és a (21) polák és a (1.1 bura feneke közt számottevő hézagot hagyni nem 60 kell, hosszú (20) csőszálakkal is dolgoz­hatunk, melyeket a burához való olvasztás után elvágunk, illetve lerepesztüink, a burá­tól éppen csak akkora távolságban, amek­kora csőcsonkra azon szükség van. Ezzel 6a pedig sok esetben számottevő anyag-, és munkamegtakarítás érhető ell, főleg az el­járásnak önműködő gépeken való fogana­tosítása esetén, mire az eljárás szintén al­kalmas. Fentiekből egyben kitűnik;, hogy 70 az eljárás bármilyen alakú tartányrészak, pl. tárcsaalakú vagy csészealakú kisülőcső­tallpak, csövelésére is használható. Ez esetben célszerű lehet, ha ezekre csövelés­kor fojtószervként [a (21) tárcsa helyett] 75 fém csődarabot helyezünk a láng által rá­juk kifejtett nyomás növelése céljából, bár sok esetben, főleg lyukasztott talptárcsák csövelésekor, erre sincs szükség. Ugyancsak nem szükséges az sem, hogy a (20) cső 80 egyenes legyen, mert az eljárás görbített csövekkel való csövelésre, pl. izzólámpa­talpaknak a szokásos, végén, görbített szi­vattyúcsőtve! való csövelésére is alkalmas. Utóbbi esetben a lángnak természetesein 85 szintén a ta'rtányfiallal szomszédos, azzal összeolvasztandó, csőlrész tengelye1 irányá­ban kell hatnia, mert a láng hatása szem­pontjából az a lényeges, hogy a bura meg­olvasztott részeit egyenletesem nyomja be 90 csőibe, mit a láng kellő beállításával még a 'biurafálhoz kissé ferdén illeszkedői cső­nél is elérhetünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás üvegtartányoknak üvegcsövek- 95 kel való összeolvasztására, melyet az jellemez, nogy az összeolvasztandó tar­tányfalrész és üvegcsővég felhevített és a meglágyult tartányfalrésznek a meg­lágyult üvegcsővégbez való, összeolva- 100 dásukat előidéző, szorítását a tartány­íalra a csőtengely iranyahaln ható láng­gal egyetlen munkamenetben, foganato­sítjuk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott ell- 105 járás foganatosítási módja, melyet az jellemez, nogy az asszieolvaisztaindó, elő>­melegítelt tartányfalrészre oxigén és szénhidrogéngáz, elegyéve'l táplált egyet­len lángot engedünk hatni. 110 3. Az 1. vagy 2. igénypontokhain megha­tározott eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az összeolvasz­tás folyamán a lángot, égőjének a tar­lányf álhoz való közelítése és/vagy gáz- 115 nyomásnak növelése útján, növekvői erő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom