124677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldható, nagy molekulasúlyú, alfa-helyettesítésű benzilaminok és származékaik előállítására

Megjelent lí)40. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRAliYUSKSaSí»!,1

^

SZABADALMI WR^SÁÍI SZABADALMI LEÍRÁS 124677. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — G. 8953. ALAPSZÁM. Eljárás vízben oldható, nagy molekulasúlyú, a-helyettesitésű benzilaminok és származékaik előállítására. J. R. Geigy A.-G. cég, Basel (Svájc). A bejelentés napja 1939. évi november hó 24. Svájci elsőbbsége 1938. évi november hó 25. Azt találtuk, hogy a vízben oldható, _ nagy molekulasúlyú, a-helyettesitésű ben zilaminok fontos tulajdonságaik miatt iparilag igen értékes új vegyületosztályt 5 alkotnak. Ezeket a benzilaminokat a, nagy molekulasúlyú a-helyettesííésű benzilaniinokból azokkal a módszerekkel állítjuk elő, .amelyek aminők vízben oldható származékainak előállítására már ismerete -10 sek. így pl. savakkal sókat, vagy pedig részleges vagy kimerítő alkilezéssel és/vagy ;a;ra;lkilezéssel olyan vegyületeket állíthatunk elő, amelyek — amennyiben nem kvateraerek — sóképző savakkal víz-15 ben oldhatókká tehetők. a-helyettesítésű benzilaminokon egész általánosságban olyan aminokat értünk, amelyeket az arilalkilketonokból a Leukhart-féle eljárással ,arnmóniumformiát se-20 gítségével, vagy pedig ugyanezekből a ketonokból katalizises redukálással, ammónia jelenlétében kaphatunk. Különösen értékeseik azok az arilalkilketonok, amelyekben legalább 8 C-atomois telített szén-25 hidrogéngyök van. Példaképen megemlítjük azokat a ketonokat, amelyeket benzolból és pálmamagzsírsavból, vagy toluolból és palmitinsavból, vagy dodeeilbenzolból és ecetsavból, vagy idifeniléter-30 bői ós kaprinsavból, vagy naftáimból és pálmamagzsírsavból, vagy anizolból és naftónsavból, vagy o-diklór benzolból és pálmamagzsírsavból, stb. kapunk. A szokásos alkilező szerekkel, így metil-55 kloriddal, dimietilsziulfáttal, dietils|z,ulfáttal, flllilkloriddal stb. végzett alkilezéssel az új primer aminokat szekunder, tercier í0> 45-50-vagy kvaterner vegyületekké alakíthatjuk át. A szekunder és tercier aminokat azonban, különböző' alkilező, ill. analkilező szerekkel, vegyes alkilezett, ill. aralkilelzett tercier vagy kvatenner aminoikká is átalakíthatjuk. E célra főként a következők alkalmasak : alkilhalogenidek, alkilszulfátok, szulfonsaveszterek, oxibalogénalkilok, halogónliiarbonsavak, ezek észterei vagy amidjai, halogénketonok, halogénalkilnitrilek, halogónalkilrodanidok, benzilhalogenidek, lialogénbenziMialogenidek, halogénoxibenzilhalogenidek stb.; valamenynyi említett halogénvegyületnek reakcióképes halogént kell tartalmaznia. Az így kapott szekunder és tercier bázisok savakkal vízben oldható sókat, így klorhidrátokat, szulfátokat, oxalate- 55-kat, .acetátokat, laktatókat stb. alkotnak. A kvaterner vegyületek ugyancsak vízben oldhatók. Ezek az új termékek egyebek közt kitűnő díszpergálók és nedvesítők, miért is mint értékes szerek a textil- 60» iparban ós minden egyéb olyan iparágban használhatók, amelyben efféle segédszereket alkalmaznak. Az új vegyületek: némelyikének még egyéb értékes tulajdonsága is van, így pl. egyesek savanyú 65-gyököket tartalmazó festőanyagokkal oldhatatlan csapadékokat alkotnak, úgyhogy festések vízállóvá tételére használhatók. Végül az új termékek némelyikét mint kártevőellenes szert, pl. mint moly- 70 kármentesítő szert, vagy mint fertőtlenítő szert alkalmazhatjuk, vagy pedig lágyítószerek előállításához használhatjuk.