124666. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű gázmotor

9 124666. A rajzon a találmánynak három példaképpeni megoldási alakja látható. Az 1. ábra a dugattyúnak egyik megoldási alakját a munkatérben, az alsó 5 holtponti helyzetben, részben nézetben, részben függélyes metszetben szemlélteti. A 2. ábra metszet az, 1. ábrának I—I vonala szerint. A 3. ábra a dugattyúnak egy másik, 10 a 4. ábra pedig annak egy harmadik megoldási példáját részlegesen, vázlatosan ábrázolja. Az 1. ábrán (H) a motor munkahengero, (D) a dugattyú, (K) pedig a kipuffogó-15 rés vagy rések. A dugattyú az alsó holtponti helyzetben látható, melyben a gázcsere folyamata befejeződni készül. A találmány szerint a (D) dugattyú fenekét oly (F) kúp alkotja, melynek (C) tengelye* 20 « dugattyú (A) tengelyéhez képest a (K) kipuffogóréssel ellenkező oldalra külpontosán el van tolva. Az .1. ábra szerinti megoldási alaknál a (C) tengely az (A) tengellyel párhuzamos és a kúp alkotója 25 egyenes. A sűrítőből (forgattyúházból) az öblítőgáz, vagyis a friss gázkeverék ia, (B)vel jelölt két beömlőnyíláson át áramlik a. hengertérbe. (1. és 2. ábra.) Az (X) nyilak irányában beömlő két gázsugár az 30 (F) kúp mögé kényszerül és a kúp palástján terelődve és felfelé irányulva egymással hegyes szögben találkozik, miközben azoknak felfelé áramlását egyfelől a kúp csúcsa, másfelől ia. (H) munkahenger fala 35 irányítja. A (H) henger (E) feneke magában véve ismert módon úgy van alakítva, hogy a gázsugarakat megfordítja, igy a gázáram; lefelé, az (Y) nyilak irányában, az égéstermékeket maga előtt 40 tolva áramlik tova, miközben az ugyancsak hegyes szög alatt éri az (F) kúp palástját, mely a gázáramot a (K) kipuffogórés felé tereli, illetve az égéstermékeket a (K) résen át a munkahengeTből ki-45 tereli. Az áramlásnak lehetőleg sima, ütközés nélküli lefolyását, valamint a friss és kipuffogó gázáram káros keveredését létrehozó örvényléseknek gyakorlatilag elhanyagolható mértékre való csökken-50 l'ését egyrészt a külpontosán elhelyezett tengelyű (F) kúp csúcsának irányító, másrészt a kúp palástjának terelő hatása úgy biztosítja, hogy a gázáramnak irányúkat változtató, illetve kifelé haladó 55 részei egymással minden esetben csak hegyes szög alatt jutnak érintkezésbe. A dugattyúnak különösen az 1. ábra szerint alakított, azaz kör alakú alapvonallal és egyenes alkotóval szerkesztett, tehát forgásfelületet alkotó kúpból álló 60 feneke aránylag igen olcsón állítható elő, nevezetesen pontos méretre könnyen munkálható meg és teljesen sima felülettel rendelkezik, ami mind hathatósan mozdítja elő a tökéletesebb gázcserét. 65 A munkatérben fellépő magas hőmérséklet a találmány szerinti, különleges kúpból álló dugattyúfenékben nem okozhat káros helyi túlmelegedést, mert a legnagyobb melegedés veszélyének alá- 70 vetett csúcsrész, egyrészt a friss, tehát hideg öblítőgázárammal hatásosan érintkezik, másrészt a henger falnak a kipuffogó réssel vagy résekkel ellenkező oldalon lévő, tehát hidegebb részéihez esik 75 közelebb ós így az esetleg mégis felvett hőtöbblet a dugattyúfal és a dugattyúfenék méreteinek kellő, megválasztásával a jhengerfalra könnyen levezethető. Maga a találmány szerinti ;(F) fenék- 80 kúp felületi alakja, mindig a >(C) mértani tengely leírt külpontos helyzetének megtartásával, a motor különböző feltételei (teljesítmény, égésianyag jellege, be- és kiömlő csatornák elrendezése, az 85 alkalmazott csatornák száma, helye és mérete) szerint tág határok között változtatható avégből, hogy a gázáramokat mindern esetben a motor adott feltételeinek megfelelően a legkedvezőbben irá- 90 nyítsuk. Így pl. egyenes alkotó helyett tetszés szerinti görbevonalú alkotóval szerkesztett kúp, továbbá körkúp helyett ellipszis, még pedig különböző nagy- és kis-tengelyű ellipszis-alapvonalú kúp is 95 alkalmazható, amint azt példáiképpen a 3. és 4. ábrán szemléltettük. Hasonlóképpen, ugyancsak a(z (említett változó feltételeknek megfelelően oly különböző kúpok is alkalmazhatók, melyeknél a du- 100 gattyú és a fenékkúp mértani tengelyei, az 1. lábírától eltérően, egymással nem párhuzamosak, hanem egymással tetszőleges szöget zárnak be, sőt azok egymást elkerülő egyenesek is lehetnek. így pl. 105 a 3. ábra szerint a dugattyú (Á) tengelye és a fenékkúp ,(Ci) tengelye egymással felül lévő csiűcspontú hegyes szöget, a 4. ábra szerint pedig a két (A) és (Ca) tengely egymással alul lévő csúcspontú sző- 110 get alkotnak. Bármilyen is a fenékkúp alakítása, a gázokat vezető (szabályozó) (B, K) nyílások keresztmetszetét és alakját esetrőlesetre az ezen nyílások vezérlését végző 115 vezérlőéihez, szabjuk, mely nem egyéb, mint a (D) dugattyú hengerpalástja és a