124661. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízgáz folytonos üzemben való előállítására

Megjelent 1940. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI «g^SÄ SZABADALMI BIÉÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124661. SZÁM. 11 je. OSZTÁLY. — H. 10698. ALAPSZÁM. Berendezés vízgáz folytonos üzemben való előállítására. Hillebrand Hermann, niagánmérnök, Dortmund. A bejelentés napja 1939. évi október hó 4. Ismeretesek oly eljárások, amelyekkel vízgáz folytonos üzemben előállítható és amelyeknél vízgőz és vízgáz keverékét regeinjejíáió faevitän és gázfejlesztőm át kör-5 folyamban akként vezetik, hogy az áramló keverék a regenerátorban körülbelül 1300 CT-ra hevül, majd a gázfejlesztőbe jut, ahol a keverékből vízgőzdisszociáció és ezzel járó hőleadás közben új vízgáz kóp-10 ződik, végül gőz újbóli bevezetése után újra való felhevítés végett a regenerátorba áramlik. A. körfolyam alkalmával képződött új vízgázt a munkagázvezetéken át vezetik el. 15 Az ily eljárások foganatosításához való berendezések periódusonként váltakozva felfűtendő regenerátorkamráinak fűtése végett a hőleadó és a felfűtendő regeneíátorkamrá állandóan nyílt összeköttetés-20 ben van egymással, úgyhogy a nagy hőmérsékletre hevült áramló keverék as adott esetben hőleadó regenerátorkamra elhagyása után és a gázfejlesztőbe való bevezetése előtt oly módon oszlik meg, 25 hogy egyik része azonos irányban a gázfejlesztőbe, másik része periódusonként váltakozva, az ádótt esetben felfűtendő regenerátorkamrába ömlik. Ily elrendezés esetén a regenerátorok fűtésé perioduson-30 ként változtatható és a gázfejlesztőben folytonos üzemben állítható elő vízgáz, anélkül, hogy ehhez az 1800 C°-ra hevüli gázt vezető vezetékekbe iktatott gáztolattyúra vagy hasonló váltószervekre 35 volna szükség; a vezérlést ez esetben egyrészt a gázgőzkeverék vezetékébe iktatott, másrészt a regenerátor hidegebb oldalán a távozó gáz vezetékébe iktatott, viszonylag kis hőmérsékletnek kitett gáztolatytyúk útján eszközlik. 40 Ismeretes továbbá, hogy az áramló keveréknek lehetőleg kis mennyiségét ágaztatják az adott esetben felfűtendő regenerátorkamrába és a fűtésre főleg olcsóbban és egyszerűbben előállítható gázt hasz- 45 nálnak; a fejlesztett vízgáznak fűtéshez, ilymódon fel nem használt része a munkagáz mennyiségét növeli. A találmány oly berendezésre vonatkozik, amelynél a felfűtendő regenerátor- 50 kamrába áramló vízgáz mennyisége lehetőleg kis értéken tartható. A találmány értelmében evégből a két regenerátorkamrát egymással és az elgázosító kamrával összekötő csatornába fúvókaszerű szűkü- 55 letek vannak beiktatva. A hőtleadó kamrában uralkodó nyomást oly nagyra választjuk, hogy a nagy hőmérsékletre hevített gázgőzkeveréknek az első szűkületen való átárarnlása után két szűkület közti ßo térben oly nyomás maradjon, amely a generátorakna töltésének ellenállását még legyőzi. Ez utóbbi nyomást másrészt oly kicsinyre szabjuk meg, hogy az említett keveréknek csak egy kis része áramolják (55 át a felfűtendő regenerátorkamrához vezető útba iktatott második szűkületen is. A keverék e kis része azután keveredik a kívülről bevezetett idegen eredetű gázzal, például generátorgázzal, majd a két gáz 70 keveréke az ugyancsak kívülről bevezetett égési levegővel találkozik. A gáz, elégése közben felhevíti a kamrát, majd a kéményen át távozik. Ha a fúvókaszerű szűkületeket elhagynánk, akkoir a kamrák 75 közti térből annál több forró vizgáz-gőz-