124624. lajstromszámú szabadalom • Tömítőlemez, kiváltképpen elégési erőgépekhez
Megjelent 1940. évi szeptember hó 16-án. MAG TAR KIRÁLYI 291 SZABADALMI BIRÓSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 134624. SZÁM. V/e/l. OSZTÁLY. — K. 14830. ALAPSZÁM. Tömítőlemez, kiváltképpen elégési erőgépekhez. Kupfer-Asbest Co. Gustav Bach cég", Heilbronn a/N. A bejelentés napja 1939. évi június hó 18. Németországi elsőbbsége 1938. évi június hó 23. Elégési erőgépek hengereinek és hasonló géprészeknek: eltömítésére a legkülönbözőbb fajtájú tömítőjllemezekét használják. Ismeretesek pH. tisztán íémszöveLből vagy 5 fém-azbeszt-szövetből való olyan tömítőlemezek, mellyek lyukacsait azhesztkeveirék tölti ki, .amelyet lemezek vagy pép alakjában Hazán visznek fel és mely egyúttal sima fellület létesítésére is való. Vannak olyan 10 tömitőfcmezek is, melyeik hordozóanyagát nemezesített acélgyapot alkotja, amelyet töltőanyagokat tartalmazó kötőiszerrel ragasztanak össze. A töimítŐLlemezek legismertebb fajtáját az úgynevezett fém-azr-15 beszt-tömítéisek alkotják. Ezek olyan azbeszt-lemezből állanak, amelyet mindkét oldalán fémből, kiváltképpen előnyösein rézből, vasból vagy aluminiumból való lemezek borítják és mellyek kiesákozott át-20 töréseit, különösen az elégési terekhez, fémes barázdák szegélyezik. Fordítva járnak el! azoknál a tömítőlemezeknéli, amelyek sima, lyukasztásos, recézett vagy zeg-zugos fémmaggajl készülnek, melynek mindkét 25 oldalához azbesztet, vagy más hasonló anyagot, mely folyadékokkal szembeni védelem •oélljából impregnált, ragasztanak. Itt is az elégési terekhez való nyílásokat és szükség esetén az egyéb áttöréseket is fémes ba-30 rázdák szegélyezik. Az ilyenfaj ftáj ú tömítéseknéll megkísérelték már az azbesztlemezek hőszigetelő hátasának gyengítését azzalll, hogy a fómmagból csipkés fogakat csákoztak ki, ezeket az azbesiztlemezciken 35 átvezették és ez utóbbiak felületén átfektették, úgy, hogy ennélfogva az átmenő, fémmag közvetlen fémes összeköttetést létesített a két, egymáshoz képest tömítendő felület, tehát a hengertömb és a hengerfej között. 40 Mindezeknél a tömítőlemezekinél hátrányok mutatkoznak az egyik vagy a másik irányban, pili. abhajn. hogy a lemezek nyomás hatására nem eléggé rugalmasak, vagy f«iilülic'tük nem egyenletesen kemény, vagy 45 hogy a sllemezek túlságosan nagy szorítónyomást igényiednek, vagy pedig hogy a két bengeríéLlület között elegendő hőikicseréilődést nem engednek meg, vagy hogy az ilyen tömítés kiszerelésekor a tömítőleme- 50 ze.k ftíllü'eíei a hengerfejhez,, illetve a hengetrtöinbhöz tapadva maradnak, vagy a gyakorlati üzem során egyéb hátrányokkal járnak. A taí'álmány szerint a felsorolt tömíté- 55 sekkeill kapcsolatosan jelzett hátrányokat azzal! küszöböljük ki, hogy a tömítőlemezt ki váltképpen előnyösein, lemből való tartószervet készítjük, niiellly oly alakítású, hogy a tömítőlllemez mindkét oldalon sakktábla- 60 szerűen részben a tartószerv anyagából!, részben, pedig egy töltőanyagból .álló fe'Mietet kap. Ez a felület tehát teljes terjedelmiéire kiterjedően sem nem kemény, sem nem lágy, hanem a kifogástalan tö~ 65 mítés szempontjából legkedvezőbb: középértékű, emelilett a töltőanyagnak a heingerfejhez, illetve a hengertömbhöz való tapadvamaradását elhárítjuk. Az egyes fémrészeket minidkét oldalon, a lemezen keresiz- 70 tülJ átmenő gerincek fémesen, tehát a hőt jól vezetőén kötik össze, úgy hogy a hőkicserélődés és egymáshoz képest tömítendő géprészek között gyorsan és kifogástalanul mehet végbe. A két felület fém- 75 részeit összekötői, említett gerincek, ame-