124589. lajstromszámú szabadalom • Harcgáz- és léghuzatmentesítő tömítőszerkezet újonnan készítendő vagy már meglevő faablakokhoz és ajtókhoz

Megjelent 194<>. évi szeptember hó l(j-án. MAGYAR KIRÁLYI íf SZABADALMI BÍRÓSÁG 124589.-PZÁM. VIII/c. OSZTÁLY — F, 8782. ALAPSZÁM. Haregáz- és léghuzat mentesítő tömítőszerkezet újonnan készítendő vagy már meglevő faablakokhoz és ajtókhoz. Freund Dezső építészmérnök és Ströjll József asztalosmester, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi július hó 27 Ajtók és ablakok léghuzat elleni tömí­tésére már eddig is a'jkalmaztak rugal­mas anyagból!, célszerűen, gumiból ké­szült, olyan csíkokat, mellyeket az ajtó-, 5 iliietve ablakszárnynak vagy tokinak ütkö­zőMlületén végigfutó horonyban, úgy he­lyeznek el, hogy a töniítőicsílk a horony teljes keresztmetszetét kitölti ós annak csak ejgy igen kis része álíl, ki a horonybóli, 10 amejlly az ajtó, iliietve ablak csukásakor kissé a szemközti ütközőííeiilülietnielk nyo­módik és ez llétesíti a tömítést. Ez ismert 'tömítéseknél! a tömítőicsík csak oly mértékben áll előre az őt befogadó 15 horonybóli, amennyi a tömítendő héziag ki­töltéséhez feltétlenül szükséges úgy, hogy csukáskor csak egészen minimális fie­szü'lltiség lép fel a töniítőesíkbain, mely­nek következtéiben ainnaík felületi terjeidel-20 méhen sem all elő nagyobíbodás. Einnieik a tömítési módnak lla|gna|gyobb hátrányai, hogy idővel!, amint a faablakok, ajtók a természet tőrvénye szerint száradnak és deformálódnak, a tokok éis szárnyak kö-25 zötti hézagok megnagyobbodnak, miáltal a tömítés is tökéliletlenné válik, esetleg tel­jesen megszűnik. A találmánynak, ezekkel az ismert tö­mítésiekkielll szemben, az az előnye, hogjy 30 a tömító'csík kierieszfmetiszleténeik a horony­bóli kiálló része hosszabb, mint ,a tok és a szárny közötti hézag és az ajtó, iliietve ablak csukott helyzetében a nagyobb nyo­más következtében, a hosszabban kiállló 35 gumi sziétinyomó'dik és így terjedelmében meignövekedive és a szellősebb hoironvrész­ben elhelyezkedve sokkalta nagyobb tö­mítőfellüliélen és feszültséggel fejt ki erő­sebb nyomást. Miután a tőmXtőcsík ho­ronybó'l! kiállló részié jóval hosszabb, mint 40 a tok és a szárny közötti héziag, a tömí­tés még akkor is tökéletes, ha a fa szára­dása következtétien a tok és a szárny kö­zötti hézagok megnagyobbodlnak, tekintettel arra, hogy a tömítőicsík horonyból! kiálló 45 részének méretezéseméin a fa összes zár adásía és a hézagok tágullása is figyelleimbe vétet­nek-A találmány 'lényege az, hogy az ablak­illletve ajtótok, vagy az ablak-, illetve ajtó- 50 szárny ütkö'zőfelületén befeilé szűkülő ke­resztmietszélű horony fut végig, mellymidk hellső, legszűkebb keresztmetszeti réisze a tömítőicsík keres ztmetszet i szélességénél keskenyebb és e keresztmetszeti részibe 55 rugalmas tömítőicsík van fogva úgy, hogy nyitott ablak vagy ajtó esetéin a csík be nem fogott keresztmétszeti részének egy darabja a bővebb boironyrészben szaba­don álll, azaz e horonyréiszt nem töiti ki, 60 egy része pedig a horonyból a tok és szárny közötti hézagnál! nagyobb hossz­ban Ikiállll, csukott ablak vagy ajtó esetéin pedig ez a kiállló rész. az erős nyomjás hatása aíllatt szétnyomva, a nyomás irá~ 65 nyara keresztirányban'terjeszkedik Iki és a horonynak bővebb keresztmetszetű részé­ben helyezkedik el, miáltal nagyobb felü­letien állandó, erős tömítő hatású feszült­ség keletkezik. 70 A csaídllt rajzon a találmány példa-képein fellvett kiviteli alakjában ablak-, üvegajtó-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom