124554. lajstromszámú szabadalom • Villamos szabályozó berendezés

124554. 3 Végeredményben a relé erödőnyomatéka C= Ker 2 — K'e s 2 de er = U 2 — e a , s ezért C = K. (U2 -e 2 ) —K'e 2 . 5 U=U0 esetén kell, hogy C = 0 legyen, ezért K (U2 —e s 2 ) = K'e 2 és ezzel C = K (U2 —U 2 ). Azt az Uo feszültséget, amelynél C=0, az R ellenállás határozza meg s így e fe-10 szült ség a kívánt értékre be is állítható. A relé íorgatónyoimaté<kániaik érzékeny­sége a nyomaték százalékban kifejezeti; differnciális változása és a feszültség szá­zalékban kifejezett differenciális változása 15 közötti aránnyal definiálható. Az érzé­kenység kifejezése tehát: dC/O dC U ..,..,, = ~j=- • -j^, amit kiszámítva: dU/U du (j U _ 2Ü 2 2 KU ' K(ü 2 -Ü 2 ) ~~ U 2 ~-U 2 ami U=Uo környezetében igen nagy érték 20 és es -től független. Az I tekercs s—r áramkörébe a telített önindukciót telítetlennel lehet helyette­síteni, ha az r állandó ohmikuís ellenállást egy állandó áramot átbocsátó (pl. vashyd-25 rögén) ellenállással pótoljuk. Ez esetben az előbbi esetben alkalmazott gondolatme­net nyomán arra jutunk, hogy a forgató­nyomaték C = k (/ü»=ef - l/ül^ef) 30 a nyomaték érzékenysége pedig: dC TJ üa dü • C -u2 ~e 2 ^/(ü 2 -e 2 ).( 2 ü-e 2 ) Ez az érzékenység függ es -től, amelyet ennek megfelelően választhatunk meg. Végül, hogy az érzékenységet emeljük, 35 vagy a frekvenciától való viszonylagos függést csökkentsük, az r állandó ellen­állás helyett olyan, ellenállást alkalmaz­hatunk, melynek ohmikus értéke a feszült­ség növekedésekor csökken. (Thyrit, car­lo borundom, stb.) Ez esetben az s öninduk­ciónak természetesen telített vasmaggal kell bírnia, úgy, hogy a kapcsain fellépő es feszültség gyakorlatilag állandónak le­gyen tekinthető. A relé nyomatékának ér­zékenysége ez, esetben lényegesen függ az 45 ellenállás változását jellemző r=f (es ) függvénytől. Minél meredekebben csök­ken az r értéke az, árain függvényében, annál érzékenyebb a relé- A vektorábra megmutatja, hogy az áramvektor gyötr- 50 sabban növekszik, mint az er vektor, tehát a forgatónyomaték az TJ feszültség válto­zásával erősen változik. Az I tekerés áramkörét más feszültség­gel is lehet táplálni, mint a V tekercsét. 55 E célra a telítettségtől nagyon távoleső és kis feszültségeBésű transzformátort hasz­nálhatunk. A találmány keretének átlépése nélkül az r és R ellenállásokat, vagy a T transz- 60 forniátort oly más elemekkel is helyette­síthetjük, amelyeknek hatása folytán az I tekercsben két, a feszültség változására egymással ellentétes értelemben változó áramösszetevő eredő árama folyik. 65 A 4. ábra a leírt relé egy oly gyakorlati kivitelének vázlata, amely az egyfázisú indukciós számlálóikhoz hasonló elemekből van felépítve. Ez ábra szerint a D ko­rongra hatnak a V és I gombolyítások ál- 70 tal létrehozott fluxusok. A korong elmoz­dulását az P állandó mágnes fékezi, s ez­zel egy bizonyos késleltetést biztosít. Az L elektromágnes a Q járomira ennék állásá­tól függően pozitív, vagy negatív értelmű 75 nyomatékot fejt ki. Ez L elektramágnes nyilván állandó mágnessel is helyettesít­hető, bár ez esetben remanenciából eredő hibáik léphetnek fel. Az elektromágnesnek ezenfelül az az előnye is megvan, hogy a 80 fékező nyomaték igen finom szabályozá­sát teszi lehetővé; ugyanis elegendő az áramot a kívánt értékre beállítani, ami a g ellenállás segélyével történhetik. Az ez ábrabeli N higanyos átkaposolót 85 a D korong tengelyéről egy végtelen csa­varral kapcsolt fogaskerék hajtja, mely­nek lassító áttételét célszerűen úgy vá­lasztjuk, hogy a higanyos kapcsoló mind­három helyzetében az L elektromágnes 90 által 'kifejtett nyomaték; zérus legyen. En­nek folytán a higanyos kapcsoló két egy­másutáni helyzete között a fékező nyo­maték bármelyik forgásirányában legalább egyszer pozitív maximumot ér el. Kívá- 95 natos, hogy az e maximumon vialó átme­net még a megszakítás előtt történjék, úgyhogy e megszakítás igen gyorsan és abban a pillanatban menjen végbe, ami­kor a fékező nyomatéik pozitívből negatív 100 értelművé válik, s így hozzáadódik a moz­gató nyomatékhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom