124529. lajstromszámú szabadalom • Kötőanyag és eljárás előállítására

Megjelent 1940. évi szeptember hó 53-án. UAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS-124529. SZÁM. IV/li/1. OSZTÁLY. — F. 8G65. ALAPSZÁM. Kötőanyag és eljárás előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1939. évi március hó 3. Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 16. Ügy találtuk, hogy igen jól kenhető és kiadós, karbamidnak vagy tiokarbamidnak vagy e két anyagnak formaldehiddel kapott kondenzálási termékén ala-5 puló kötőanyagot kapunk, ha a kondenzálás folyamán oly vízoldható alifás aminovegyületeket kondenzálunk hozzá, melyek legalább egy primer és legalább egy további primer vagy szekunder ami-10 nocsoportot tartalmaznak. Az említett fajtájú aminovegyületekként példaként megemlítjük a primer alifás diaminokat vagy poliaminokat, pl. az etilóndiamint, dietiléntriamint vagy 15 nagyobb molekulasúlyú effajta aminokat, feltéve, hogy azok vízben még eléggé oldhatók, továbbá oly aminovegyületeket, melyek az alifás polikarbonsavakból akként vezethetők le, hogy alifás poliami-20 nok gyökei a kariboxilesoportokkal amidszerűen kapcsoltak, mimellett azonban legalább egy szabad primer aminocsoportnak és egy továibbi szabad primer vagy szekunder aminocsoportnak kell 25 jelen lennie. A kondenzálási oldat előállításához a karbamidnak vagy tiokarbamidnak vagy e kettőnek a formaldehidhez való molekuláris viszonyát célszerűen akként vá-30 lasztjuk meg, hogy az 1:1,5 és 1:2,5 között legyen. A legelőnyösebb eredményeket kapjuk, ha 1 mol karbamidra 'vagy tiokarbamidra vagy e két vegyületre mintegy 2 mol formaldehid jut. 35 A kötőanyagot, pl. akként állíthatjuk elő, hogy a kondenzálási oldatot savanyúan vagy lúgosán, adott esetben hevítés mellett előállítjuk és ezután oly kondenzálási fokozatban, amelyben az oldatban jelenlévő kondenzálási termék már 40 csupán mérsékelten oldható vízben, az oldat szárazanyagára sízámítvia, mintegy 10—30% alifás aminovogyületet adunk * (közönséges vagy .'magasabb1

hőmérsékleten, hozzá. Az oldat hőfoka és kondenzá- 45 Msi foka szerint az gyorsabban vagy lassabban sűrűnfolyássá válik. A kötő-' anyagként való felhasználásához, pl. réteges falemez ragasztásához, szükséges kenőképesség elérése végett szükséges 50 mennyiségű vizet adhatunk hozzá. A kötőanyaghoz továbbá vízben oldható sűrítőszereket, pl. vízoldható cellülózaésztereket is adhatunk. A kötőanyagba továbbá, íjziokásos töltőanyagok!, 55 pl. faliszt vagy agyonégetett gipsz is keverhető. Meglepő, hogy a jellemzett módon előállított kötőanyagok a víz hozzáadását kibírják, melyet a kondenzálási oldat 60 magában nemi venne fel anélkül, hogy ,a kondenzálási termék jelentős mennyisége ki ne csapódna. E tulajdonságának technikai előnye abban van, hogy a kötőanyag kenőképességónek elérésére szűk- ($5 séges és a szokásos mozgékonyságára való hígítás ellenére a kapott ragasztás szilárdsága ugyanolyan jó, mint hogyha azonos sűrűségű oly ragasztóanyagból indulunk ki. melyet aminovegyület nél- 70 kül állítottunk elő és amely ezek szerint a kondenzálási termék sokkal nagyobb* mennyiségét tartalmazza. Evvel az előnynyel együtt jár az az előny is, hogy a