124477. lajstromszámú szabadalom • Betétdrótvégösszekötés kerékpár- vagy motorkerékabroncsokhoz

Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI %Mi§$K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134477. SZÁM.. XX/c. OSZTÁLY. — M. 7822. ALAPSZÁM. Betétdrótvégösszeköttetés kerékpár- vagy motorkerékabroncsokhoz. P. A. Reiitrop Akt. Ges. gyári cég-, Staűthag-en/Lippe. A bejelentés napja 1939. évi október hó 28. Ismerete? kerékpár- vagy motorkenékabronosok keiréktalpdudoraiba erősítő- és merevííődrótokiat fektetni, melyek helyes helyzetnél a keiréktalpban az abroncsnak 5 a keréiktalptól való elválasztását lehetetlenné teszik. A betétdrótok egy vagy több dróttekercsből állanak, melyeknek végei egymással össze vannak kötve. A drótvégek összeköttetésére több eljá-10 rás ismeretes. Ezek egyike szerint a drótvégeket tompán forrasztjuk egymáisira és forrasztás közben duzzíasztjuk. A forrasztási helyet azután a drótvastagiságra leköszörüljük és azonkívül a dróttal összes 15 forrasztott bádoghüvellyel merevítjük. Más eljárás szerint a drótvégeket ferde irányban vágjuk le és a rézsüs felületeket keményforrasztással kötjük össze egymással. Ennél az eljárásnál is a forraszihelyet 20 bádoghüveUyel merevítjük. Azonkívül ismeretes keréikfutóköpenyeíkben drótok összeköttetése, melynél a drótok légtömlő helyett vannak és ennek megfelelően rugalmasiak. E drótoknak 25 feladata a kész futóköpenybe sugárirány;ban kifelé irányított feB'zriiltség néven nyomást behozni. A 'még nyitott drótgyűrűk laza kúpos végeit alfcalimas' szerszámok segélyével hüvelynek kúpos furataiba ve-30 zetjük, melyeknek középső része tömör. A drótösszeköttetésnek ez a módja kerékpár- vagy motoirkeréfcabronosok dudoraiban ágyazott gyűrűk számára hasznavehetetlen. Ilyen gyűrűk húzásra vannak 35 igénybe véve. Azonkívül ilyen összeköttetés feloldódna, minthogy alz összeköttetés csak a drótgyűrűre gyakorolt mindenoldalú, sugárirányú nyomás által jön létre. Betétdrótvégek más ismeretes összeköttetése, hogy a jobb- és balmenetű csavar- 40 menettel ellátott drótvégek megfelelő csavarmenetű hüvelyben vannak összefoglalva. Ennek hátránya, hogy a drótot annyival vastagabbra kell méretezni, mint a mennyivel a menet bevágásával kereszt- 45 ímefezieitben gyengítve vatn. A merevítő^ hüvely az elrendezésénél a csavarmenetek között ugyan tömör, azonban középső részében a szerszám belhelyeizésére^keresz!irányban át van fúrva. Ezzel sízemben a 50 találmány szerinti hüvely középső része nincs gyengítve. Végül szántén ismeretes, a drótvégeket duzzasztott fejjel ellátni és elaeket egymásnak tolni, azután a vastagításokra 55 összekötő hüvelyt helyezni. A hüvely furata egyenlő a vastagítások átmérőjével ós a vastagításokon túl terjedő két véget a drót körül sajtoljuk. A találniány szerinti összeköttetés ha- 60 sonlóan van kialakítva. A drótvégek duzzasztott vastagításokkal vannak ellátva, melyek hüvelyben foglalnak helyet. A hüvely a vastagításokon túl van meghosszabbítva és a drótvégek körül van sajtolva. 65 Azonban a hüvely köjzéps'ő részlében a; két furat között tömör. E kialakítás következő tapasztalati tény eredménye: Szaki tási próbáknál kitűnt, hogy ha a drótvégeket átmenő furattal ellátott, var- 70 rat nélküli, hüvelybe helyezzük, akkor a hüvely középső része, ahol a két drótvas. tágítás homlokfelületével egymáshoz tompán ütközik, sziéjjelszakad. E jelenség oka, hogy a vastagításokon 75