124456. lajstromszámú szabadalom • Középágyazás, napellenző-ponyva-tengelyekhez

Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI WÖaÄ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124456. SZÁM. "VTII/ll. (VlII/f.) OSZTÁLY. A. 4301. ALAPSZÁM. Középágyazás, napellenző-ponyva-tengelyekhez. Ármos Bálint asztalos-mester, Berettyóújfalu. A bejelentés napja 1939. évi július hó 18. Az 5 m-nél hosszabb napellenző-ponyva­tengely súlya, a rátekercselt ponyvával együtt, az 50—60 kg-ot is meghaladja, A tengelyt a középrészén alá kell támasz­fi tani, mert különben nagy önsúlya követ­keztében behajlik és a behajló középrész a ponyva lehúzását, felgöngyölését meg­nehezíti. Ismeretesek már középágyazások nap­*<> ellenző-ponyva-tengelyekhez, (amelyeknél íémlvázban üvegtest (üvegkosár) henger­. palást-alakú pályán, kerületi irányban csúsztathatóan van elrendezve. Az üveg­test hengerszelet-alakú, belső felülete a lf> ponyva-tengelyre göngyölt ponyvára si­mul. A ponyva, felgöngyölése, illetve le­fejtése közben, az üvegtestet az egyik, illetve másik forgásirányban, rövid pá­lyán elcsúsztatja. Ezek az ismert közép-20 ágyazások nem felelnek meg a gyakor­lati követelményeknek. Egy-két évi hasz­nálat után a ponyvát kíméletlenül nyúzzák, szakítják. A közép-alátámasztás­nál aránylag kis Ifeliileten nagy a felfek-25 vési nyomás, amely a ponyva kihúzása­kor és feltekercselésekor kedvezőtlen súr­lódási viszonyokat idéz elő. További hátrányok onnan származnak, hogy a középső alátámasztás úgy a 30 ponyva kihúzásakor, mint felgöngyölése­kor fékező hatást fejt ki, mely a ponyva­rétegek (menetek) számának növekedése arányában nő, A ponyva felgöngyölése­kor az egyik végén forgatott ponyvaten-35. gelynek a hajtott vég és a középágyazás közötti szakasza kisebb-nagyobb mérték­ben csavarodik és a tengelyre göngyölt ponyván, főként a fékező hatást kifejtő, középső ágyazás közelében, szabálytalan ráncok, gyűrődések keletkeznek, amelyek 40 hatására a középső alátámasztásnál a ponyva tengelye forgatás közben ugrál, kattog, az üvegtestre kíméletlen ütéseket miér. Az üvegtest aránylag rövid haszná­lat után érdessé válik, repedezik, törik, a 45 ponyva pedig a rátapadó port, piszkot, nedvességet az üvegtestre átviszi. A ponyvatengelyt körülvevő szekrény belső tere a külső légtérrel állandóan közleke­dik úgy, hogy a szekrény belsejében a 50 por, piszok az üvegtestet belepi és annak a fémvázban való csúszását meggátolja. A középágyazás által kifejtett fékező­hatás következtében a ponyva többszöri lehúzásnál a középrész közelében fokozott 55 mértékben nyúlik úgy, hogy felgöngyö­léskor közópágyazás szomszédságában szabálytalan ráncok keletkeznek, a közép­ágyazáson belül vastagabb és egyenlőtlen a ponyvaráteg, mely káros • feszültsége- 60 ket, erős kattanásokat okoz és a ponyvát szakítja, míg az üvegtestet repeszti, töri. Az ismjert üvegtest még azt a további hátrányt is okozza, hogy a ponyva lefej­tésekor helyéből a kirakat külső oldala 65 felé, előre csúszik és a szabátylalanul ráncolt, összegyűrt ponyvát a helytálló, felső vezetőgörgőre vagy a. helytálló, 'felső vezetőajakra szorítja. Ezáltal ékelő­dés létesül, melynek hatására az üveg- 70 test reped, töredezik, a vezető-henger vagy-, vezető-ajak szegletesre kopik, töredezik és

Next

/
Oldalképek
Tartalom